BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv5.4.0//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://archive.nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Events for Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20130331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20131027T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20130623T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20130623T235500
DTSTAMP:20260809T170620
CREATED:20130618T090153Z
LAST-MODIFIED:20130618T090153Z
UID:2007-1371945600-1372031700@archive.nemmind1.hu
SUMMARY:2013. június 23.
DESCRIPTION:Ézsaiás próféta könyve 48. fejezet 12-22. versek \n 12Hallgass rám\, Jákób! Izráel\, akit elhívtam! Én vagyok az első\, az utolsó is én vagyok! 13Hiszen az én kezem vetette meg a föld alapját\, az én jobbom feszítette ki az eget. Ha szólítom őket\, mind előállnak.  14Gyűljetek össze mind\, és hallgassatok ide! Ki mondta meg közületek azt\, hogy akit az ÚR szeret\, az hajtja végre akaratát Babilóniában és a káldeusok ivadékai közt?!  15Én\, én mondtam meg\, el is hívtam őt\, vezettem\, hogy sikerrel járjon útján. 16Jöjjetek ide hozzám\, halljátok meg ezt! Régen sem beszéltem rejtélyesen\, amióta ez történik\, jelen vagyok. Most pedig az én Uram\, az ÚR elküldött engem és lelkét adta nekem.  17Ezt mondja az ÚR\, a te megváltód\, Izráel Szentje: Én\, az ÚR\, vagyok a te Istened\, arra tanítalak\, ami javadra válik\, azon az úton vezetlek\, amelyen járnod kell. 18Bárcsak figyeltél volna parancsaimra! Akkor folyamként áradna rád a jólét\, a tenger hullámaihoz hasonlóan az igazság.  19Annyi utódod lenne\, mint a tenger partján a homok\, méhed gyümölcse\, mint a porszem: Neve nem veszne ki\, nem pusztulna el előlem. 20Menjetek ki Babilóniából\, fussatok ki a káldeusok közül! Ujjongó hangon mondjátok el\, hirdessétek és terjesszétek a föld határáig! Mondjátok: Megváltotta az ÚR szolgáját\, Jákóbot!  21Nem szomjaznak\, amíg a pusztán át vezeti őket. A kősziklából vizet fakaszt nekik\, megnyitja a kősziklát\, és víz ömlik belőle.  22Nincs békességük a bűnösöknek! – mondja az ÚR. \nApostolok cselekedeteiről írott könyv 27. fejezet 9-26. versek \n 9Mivel pedig közben sok idő telt el\, és a hajózás is veszedelmessé vált\, hiszen a böjt is elmúlt már\, Pál figyelmeztette őket: 10“Férfiak\, látom\, hogy a további hajózás nem csak a rakományra és a hajóra\, hanem életünkre nézve is veszélyessé válik.” 11De a százados inkább hitt a kormányosnak és a hajótulajdonosnak\, mint annak\, amit Pál mondott. 12A kikötő nem volt alkalmas a telelésre\, s ezért a többség úgy döntött\, hogy továbbhajóznak onnan\, hátha eljutnak Főnixbe\, ahol áttelelhetnek. Ez Kréta egyik kikötője\, amely délnyugat és északnyugat felé néz. 13Mivel pedig déli szél kezdett fújni\, azt hitték\, hogy megvalósíthatják elhatározásukat; felszedték tehát a horgonyt\, és továbbhajóztak Kréta közelébe.  14Nemsokára azonban a sziget irányából az „Eurakviló”-nak nevezett szélvihar csapott le a tengerre. 15Mikor az magával ragadta a hajót\, úgyhogy nem tudott a széllel szemben haladni\, rábíztuk a hajót\, és sodortattuk magunkat vele. 16Amikor egy kis sziget alá futottunk be\, amelyet Klaudának hívnak\, csak nagy nehezen tudtuk megtartani a mentőcsónakot. 17Miután ezt felvonták\, óvintézkedéseket tettek: alul átkötötték a hajót\, és mivel féltek\, hogy a Szirtisz tengeröböl zátonyaira futnak\, a horgonyt leeresztették\, és úgy sodródtak tova. 18A vihar hevesen dobált bennünket\, azért másnap kidobálták a hajóterhet\, 19harmadnap pedig a hajó felszerelését dobálták ki saját kezükkel. 20Mivel pedig sem a nap\, sem a csillagok nem látszottak több napon át\, és erős vihar tombolt\, végül elveszett megmenekülésünk minden reménye. 21Minthogy már sokat éheztek is\, Pál felállt közöttük\, és így szólt: „Az lett volna a helyes\, férfiak\, ha rám hallgattok\, és nem indulunk el Krétából\, hogy elkerüljük ezt a veszélyt és ezt a kárt. 22Én azonban most is azt tanácsolom nektek\, hogy bizakodjatok\, mert egy lélek sem vész el közületek\, csak a hajó. 23Mert ma éjjel elém állt annak az Istennek az angyala\, akié vagyok\, és akinek szolgálok.  24Ez azt mondta: Ne félj\, Pál\, neked a császár elé kell állnod\, és Isten neked ajándékozta mindazokat\, akik veled vannak a hajón. 25Ezért bizakodjatok\, férfiak! Én hiszek az Istennek\, hogy úgy lesz\, ahogyan nekem megmondta. 26Egy szigetre kell kivetődnünk.” \nOlvasandó még: Zsoltárok könyve 42. fejezet: \n 1A karmesternek: Kórah fiainak tanítókölteménye.  2Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez\, úgy kívánkozik a lelkem hozzád\, Istenem! 3Isten után szomjazik lelkem\, az élő Isten után: Mikor mehetek el\, hogy megjelenjek Isten előtt? 4Könnyem lett a kenyerem éjjel és nappal\, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened?  5Kiöntöm lelkemet\, és arra emlékezem\, hogy milyen tömeggel vonultam\, és hogyan vezettem Isten házához hangos ujjongással és hálaénekkel az ünneplő sokaságot. 6Miért csüggedsz el\, lelkem\, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben\, mert még hálát adok neki az ő szabadításáért! 7Istenem\, elcsügged a lelkem\, azért terád gondolok a Jordán földjéről és a Hermónról\, a Micár hegyéről. 8Örvény örvénynek kiált zuhatagjaid hangjában\, minden habod és hullámod átcsapott fölöttem. 9Nappal szeretetét rendeli mellém\, éjjel éneket ad számba az ÚR; imádságot életem Istenéhez. 10Ezt mondom Istenemnek\, kőszálamnak: Miért feledkeztél el rólam? Miért kell gyászban járnom\, miért gyötör az ellenség? 11Mintha csontjaimat tördelnék\, amikor gyaláznak ellenfeleim\, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened? 12Miért csüggedsz el\, lelkem\, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben\, mert még hálát adok neki\, szabadító Istenemnek!
URL:https://archive.nemmind1.hu/program/2013-junius-23/
CATEGORIES:Napi Ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR