BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv5.4.0//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://archive.nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Events for Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20130331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20131027T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20130504T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20130504T235500
DTSTAMP:20260810T004801
CREATED:20130503T111506Z
LAST-MODIFIED:20130503T111506Z
UID:1602-1367625600-1367711700@archive.nemmind1.hu
SUMMARY:2013. május 4.
DESCRIPTION:Apostolok cselekedeteiről írott könyv 10. fejezet\, 23b-48. versek: \nMásnap aztán velük együtt útra kelt\, és a joppéi testvérek közül is vele tartottak néhányan. 24A következő napon megérkeztek Cézáreába\, Kornéliusz pedig összegyűjtötte rokonait és legjobb barátait\, és úgy várta őket. 25Amint Péter be akart lépni\, Kornéliusz eléje ment\, lábához borult\, és imádni akarta. 26Péter azonban felemelte\, és így szólt hozzá: „Állj fel\, én is ember vagyok!”  27Amikor beszélgetve bement vele\, sok embert talált ott összegyűlve. 28Ekkor így szólt hozzájuk: „Tudjátok\, hogy tiltott dolog zsidó embernek idegennel kapcsolatot tartania\, vagy hozzá bemenni. De nekem Isten megmutatta\, hogy egyetlen embert se mondjak szentségtelennek vagy tisztátalannak. 29Ezért el is jöttem vonakodás nélkül\, amikor értem küldtetek. Most pedig hadd kérdezzem meg: miért küldtetek értem?” 30Ekkor Kornéliusz így szólt: „Négy nappal ezelőtt körülbelül ebben az órában\, délután három órakor imádkoztam\, és íme\, egy férfi állt meg előttem fénylő ruhában; 31és azt mondta: Kornéliusz\, imádságod meghallgatásra talált\, és alamizsnáidról megemlékeztek az Isten előtt. 32Küldj el tehát Joppéba\, és hívasd át Simont\, akit Péternek is hívnak. Ő Simon tímár házában van megszállva a tengerparton. 33Nyomban elküldtem tehát hozzád\, és te jól tetted\, hogy eljöttél. Most tehát mind itt vagyunk az Isten színe előtt\, hogy meghallgassuk mindazt\, amit rád bízott az Úr.” 34Erre Péter beszélni kezdett\, és ezt mondta: „Most kezdem igazán megérteni\, hogy nem személyválogató az Isten\,  35hanem minden nép között kedves előtte\, aki féli őt\, és igazságot cselekszik. 36Ezt az igét küldte Izráel fiainak\, amikor békességet hirdetett Jézus Krisztus által. Ő a mindenség Ura!  37Ti tudjátok\, mi történt\, kezdve Galileától az egész Júdeában\, az után a keresztség után\, amelyet János hirdetett: 38A názáreti Jézust felkente az Isten Szentlélekkel és hatalommal\, és ő szertejárt\, jót tett\, és meggyógyított mindenkit\, akik az ördög igájában vergődtek\, mert az Isten volt vele. 39Mi pedig tanúi vagyunk mindannak\, amit ő tett a zsidók tartományában és Jeruzsálemben. Őt azonban fára feszítve megölték;  40de az Isten harmadnapon feltámasztotta őt\, és megadta neki\, hogy láthatóan megjelenjék; 41de nem az egész népnek\, hanem csak azoknak a tanúknak\, akiket előre kiválasztott erre az Isten: minekünk\, akik együtt ettünk és ittunk vele\, miután feltámadt a halálból. 42És ő megparancsolta nekünk\, hogy hirdessük a népnek\, és tegyünk bizonyságot arról\, hogy ő Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak. 43Róla tesznek bizonyságot a próféták mind\, hogy aki hisz őbenne\, az ő neve által bűnbocsánatot nyer.” 44Míg ezeket a szavakat mondta Péter\, leszállt a Szentlélek mindazokra\, akik hallgatták az igét. 45És elámultak a zsidó származású hívők\, akik Péterrel együtt jöttek\, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szentlélek ajándéka. 46Hallották ugyanis\, amint nyelveken szóltak\, és magasztalták az Istent. Akkor megszólalt Péter: 47“Vajon megtagadhatja-e a vizet valaki ezektől\, hogy megkeresztelkedjenek\, akik ugyanúgy megkapták a Szentlelket\, mint mi?” 48És úgy rendelkezett\, hogy keresztelkedjenek meg a Jézus Krisztus nevében. Ők pedig megkérték\, hogy maradjon náluk néhány napig. \nÉzsaiás próféta könyve 10. fejezet: \n 1Jaj azoknak\, akik jogtalan rendeleteket hoznak\, és irataik csak terheket rónak ki.  2Mert elnyújtják a nincstelenek perét\, megfosztják jogaiktól népem nyomorultjait. Az özvegyeket kizsákmányolják\, és az árvákat kifosztják.  3De mit tesztek majd a megtorlás napján\, amikor megjön messziről az ítéletidő? Kihez futtok majd segítségért\, hol hagyjátok kincseiteket?  4Aki nem térdel a foglyok közé\, a megöltek között esik el. Mindezzel nem múlt el haragja\, keze még ki van nyújtva. 5Jaj Asszíriának\, haragom botjának\, melynek kezében van dühömnek vesszeje! 6Elvetemült nemzet ellen küldöm\, az ellen a nép ellen rendelem\, amelyre haragszom\, hogy zsákmányt zsákmányoljon\, prédát prédáljon\, és eltapossa\, mint az utca sarát. 7De ő nem így képzeli\, szíve nem így gondolja\, mert szíve szerint pusztítani akar\, számos nemzetet akar kiirtani.  8Mert ezt mondja: Vezéreim nem mind királyok-e?  9Nem az történt-e Kalnóval\, ami Karkemissel? Nem úgy járt-e Hamát\, mint Arpad? Nem úgy járt-e Samária\, mint Damaszkusz? 10Ahogyan elérte kezem a bálványok országait\, bár több bálványszobruk volt\, mint Jeruzsálemnek és Samáriának\, 11ahogyan elbántam Samáriával és bálványaival\, úgy fogok elbánni Jeruzsálemmel és bálványaival. 12De ha befejezi az Úr minden tettét a Sion hegyén és Jeruzsálemben\, megbünteti az asszír király dölyfös szíve gyümölcsét és nagyralátó szeme dicsekvését. 13Mert ezt mondta: Kezem erejével vittem véghez ezt\, és bölcsességemmel\, mert értelmes vagyok: megszüntettem a népek határait\, értékeiktől megfosztottam őket\, hatalmammal letaszítottam a trónon ülőket. 14Elérte kezem a népek gazdagságát\, mint a madárfészket\, és ahogyan megszerzik az elhagyott tojásokat\, úgy szereztem meg az egész földet. Nem volt senki\, aki szárnyával verdesett\, csőrét kinyitotta\, vagy csipogott volna. 15Dicsekedhetik-e a fejsze azzal szemben\, aki vág vele? Fontosabb-e a fűrész\, annál\, aki húzza? Mintha a bot suhogtatná azt\, aki fölvette\, és a vessző venné föl azt\, aki nem fából van!  16Ezért az Úr\, a Seregek URa sorvadást bocsát Asszíria kövéreire\, és dicsősége alatt tűz lobban\, lobogó tűz. 17Izráel Világossága lesz a tűz\, és Szentje a láng\, amely elégeti és megemészti benne egyetlen napon a tövist és a gazt.  18Pompás erdejét és kertjét mindenestül megsemmisíti\, mintha sorvadás sorvasztaná. 19Oly kevés fa marad erdejében\, hogy egy gyermek is össze tudja írni. 20Azon a napon nem támaszkodik többé ostorozójára Izráel maradéka\, és Jákób házának megmenekült része\, hanem az ÚRra\, Izráel Szentjére támaszkodik hűségesen. 21A maradék megtér: Jákób maradéka az erős Istenhez.  22Mert ha annyi volna is néped\, Izráel\, mint tengerparton a homok\, csak a maradék tér meg. El van rendelve pusztulásod\, igazságos ítélet árad rád. 23Mert elhatározta az Úr\, a Seregek URa\, hogy elpusztítja az egész országot.  24Ezért így szólt az Úr\, a Seregek URa: Ne félj népem\, Sion lakója\, Asszíriától\, ha megver bottal\, és rád emeli vesszejét\, mint Egyiptom tette. 25Mert rövid idő múlva véget ér kárhoztató haragom\, amely pusztította őket. 26Ostorral csapkodja a Seregek URa\, ahogyan megverte Midjánt az Óréb-sziklánál. Vesszejével rácsap a tengerre\, mint Egyiptomban tette.  27Azon a napon lekerül terhe válladról\, igája nyakadról\, a kövérség miatt leszakad róla az iga. 28Ajba érkezik\, átvonul Migrónon\, Mikmászba rendeli fölszerelését. 29Átvonulnak a hágón\, Gebában térnek éjjeli szállásra. Megretten Ráma\, Saul Gibeája menekül.  30Sikolts hangosan\, Gallim leánya\, figyelj rá\, Lais\, felelj rá\, Anátót!  31Madméná elmenekült\, Gébim lakói elrejtőztek. 32Még ma odaér Nóbba\, öklével fenyegeti Sion leányának hegyét\, Jeruzsálem dombját.  33De az Úr\, a Seregek URa kegyetlenül levagdalja az ágakat\, a sudár termetűeket kivágja\, és elterülnek a magasra törők.  34Kivágja fejszével az erdő bozótját\, ledőlnek Libánon büszke cédrusai!
URL:https://archive.nemmind1.hu/program/2013-majus-4/
CATEGORIES:Napi Ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR