BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv5.4.0//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://archive.nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Events for Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20140330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20141026T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20140221T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20140221T235500
DTSTAMP:20260808T181840
CREATED:20140213T190519Z
LAST-MODIFIED:20140213T190519Z
UID:2791-1392940800-1393026900@archive.nemmind1.hu
SUMMARY:2014. február 21.
DESCRIPTION:Sámuel második könyve  \n2Sám 13 20-39 \n20 Akkor a bátyja\, Absolon ezt mondta neki: Talán Amnón bátyád volt veled? Légy csendben most\, húgom\, mert a testvéred ő! Ne vedd a szívedre ezt a dolgot! Ezután Támár magára hagyatva lakott testvérének\, Absolonnak a házában. 21 Dávid király azonban meghallotta mindezeket\, és nagyon megharagudott. 22 Absolon pedig nem szólt Amnónhoz sem jót\, sem rosszat. De gyűlölte Absolon Amnónt\, mert erőszakot követett el a húgán\, Támáron. 23 Két esztendő múlva Absolon juhait nyírták az Efraimhoz tartozó Baal-Hácórban. Absolon meghívta az összes királyfiakat. 24 Megjelent ugyanis Absolon a királynál\, és ezt mondta: Éppen most nyírják szolgád juhait. Jöjjön el azért a király szolgáival együtt a te szolgádhoz! 25 De a király ezt felelte Absolonnak: Ne menjünk el\, fiam\, mindnyájan\, hogy ne legyünk a terhedre! És bár unszolta őt\, nem akart elmenni\, hanem megáldotta őt. 26 Akkor ezt mondta Absolon: Ha nem jössz\, akkor jöjjön el velünk Amnón\, a testvérem! A király így felelt: Miért menjen el veled? 27 De amikor unszolta Absolon\, elengedte vele Amnónt\, és a többi királyfit. 28 Akkor Absolon ezt a parancsot adta legényeinek: Jól figyeljetek! Amikor Amnón jókedvű lesz a bortól\, ezt mondom nektek: Vágjátok le Amnónt! Ti pedig öljétek meg\, ne féljetek\, hiszen én adom nektek a parancsot! Legyetek erősek és bátrak! 29 Úgy cselekedtek azért Absolon legényei Amnónnal\, ahogyan Absolon parancsolta. A királyfiak pedig mindnyájan felugrottak\, öszvérre ültek\, és elmenekültek. 30 Még úton voltak\, amikor ez a hír jutott el Dávidhoz: Megölette Absolon a királyfiakat mind\, egy sem maradt meg közülük! 31 Akkor fölkelt a király\, meghasogatta a ruháját\, és a földre feküdt. Szolgái is mind meghasogatott ruhában álltak mellette. 32 De megszólalt Jónádáb\, Simeának\, Dávid testvérének a fia\, és ezt mondta: Ne gondolja az én uram\, hogy mind megölték az ifjakat\, a királyfiakat\, mert egyedül Amnón halt meg. Föltette ezt magában Absolon már akkor\, amikor Amnón erőszakot követett el húgán\, Támáron. 33 Ne higgye azért az én uram\, királyom\, hogy az összes királyfi meghalt\, mert csak Amnón halt meg. 34 Absolon pedig elmenekült. Az őrálló legény föltekintett\, és látta\, hogy nagy néptömeg jön nyugat felől a hegyoldalon. 35 Akkor ezt mondta Jónádáb a királynak: Ott jönnek a királyfiak! Úgy történt\, ahogyan megmondta szolgád. 36 Amint befejezte szavait\, már meg is érkeztek a királyfiak\, és hangos sírásba kezdtek. Maga a király is összes szolgájával együtt igen nagy sírásra fakadt. 37 Absolon tehát elmenekült\, és elment Talmajhoz\, Ammihúr fiához\, Gesúr királyához. Dávid pedig mindennap gyászolta a fiát. 38 Absolon három esztendeig maradt Gesúrban\, miután odamenekült. 39 Dávid király végül felhagyott azzal a szándékával\, hogy Absolon ellen vonul\, mert már megvigasztalódott Amnón halála miatt. \n  \nMáté evangéliuma \nMt 17 14-27 \n14 Amikor a sokasághoz értek\, odament hozzá egy ember\, térdre borult előtte\, 15 és ezt mondta: “Uram\, könyörülj a fiamon\, mert holdkóros\, és nagyon szenved\, mert gyakran esik a tűzbe\, gyakran a vízbe is. 16 Elhoztam őt tanítványaidhoz\, de nem tudták meggyógyítani.” 17 Jézus erre így válaszolt: “Ó\, hitetlen és elfajult nemzedék\, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket? Hozzátok őt ide!” 18 Ekkor Jézus rákiáltott\, és kiment abból az ördög\, a gyermek pedig meggyógyult még abban az órában. 19 Akkor a tanítványok külön odamentek Jézushoz\, és megkérdezték: “Mi miért nem tudtuk kiűzni?” 20 Ő így válaszolt: “Kishitűségetek miatt. Bizony mondom néktek: ha akkora hitetek volna\, mint egy mustármag\, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda! – odamenne\, és semmi sem volna nektek lehetetlen. 21 (Ez a fajta pedig nem távozik el\, csak imádságra és böjtölésre.)” \n22 Amikor újra együtt voltak Galileában\, így szólt hozzájuk Jézus: “Az Emberfia emberek kezébe adatik\, 23 megölik\, de a harmadik napon feltámad.” Ekkor igen elszomorodtak. 24 Amikor Kapernaumba értek\, odamentek Péterhez azok\, akik a templomadót szedték\, és megkérdezték tőle: “A ti mesteretek nem fizet templomadót?” 25 “De igen” – felelte. Amikor bement a házba\, Jézus megelőzte\, és így szólt: “Mit gondolsz\, Simon\, a földi királyok kiktől szednek vámot vagy adót: fiaiktól-e vagy az idegenektől?” 26 Miután így felelt: “Az idegenektől”\, Jézus ezt mondta neki: “Akkor tehát a fiak szabadok. 27 De hogy ne botránkoztassuk meg őket\, menj a tengerhez\, vesd be a horgot\, és fogd ki az első halat\, amely ráakad. Amikor felnyitod a száját\, találsz benne egy ezüstpénzt\, vedd ki\, és add oda nekik értem és érted.”
URL:https://archive.nemmind1.hu/program/2014-februar-21/
CATEGORIES:Napi Ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR