BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv5.4.0//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://archive.nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Events for Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20140330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20141026T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20140117T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20140117T235500
DTSTAMP:20260808T224117
CREATED:20140112T152727Z
LAST-MODIFIED:20140112T152727Z
UID:2617-1389916800-1390002900@archive.nemmind1.hu
SUMMARY:2014. január 17.
DESCRIPTION:Sámuel első könyve  \n1Sám 14 1-35 \n1 Egyik napon azt mondta Jónátán\, Saul fia a fegyverhordozó legényének: Gyere\, menjünk át a filiszteusok előőrséhez\, amely odaát van! Apjának azonban nem szólt róla. 2 Saul éppen Gibea határában\, Migrónban\, a gránátalmafa alatt tartózkodott. Mintegy hatszáz főnyi hadinép volt vele\, 3 meg Ahijjá is\, aki Silóban az éfódot viselte\, fia Ahitúbnak\, Íkábód testvérének\, Fineás fiának\, aki az ÚR papjának\, Élinek volt a fia. A hadinép sem tudta\, hogy Jónátán elment. 4 A szorosban pedig\, ahol Jónátán igyekezett átjutni a filiszteusok előőrséhez\, innen is\, onnan is volt egy sziklaszirt. Az egyiknek Bócéc\, a másiknak Szenne volt a neve. 5 Az egyik szirt Mikmásszal szemben északon\, a másik Gebával szemben délen emelkedik. 6 Jónátán tehát ezt mondta fegyverhordozó legényének: Gyere\, menjünk át ezeknek a körülmetéletleneknek az előőrséhez! Hátha tesz valamit értünk az ÚR\, mert az ÚR előtt nincs akadály: akár sok\, akár kevés ember által szerezhet szabadulást. 7 Fegyverhordozója így felelt neki: Tégy mindent úgy\, ahogyan gondolod. Láss hozzá\, én veled leszek\, bármit tervezel! 8 Akkor Jónátán ezt mondta: Figyelj ide! Átmegyünk ezekhez az emberekhez\, és megmutatjuk magunkat nekik. 9 Ha azt mondják nekünk: Maradjatok veszteg\, amíg odaérünk hozzátok! – akkor megállunk egy helyben\, és nem megyünk fel hozzájuk. 10 Ha azonban ezt mondják: Gyertek csak fel hozzánk! – akkor felmegyünk\, mert kezünkbe adja őket az ÚR. Ez legyen számunkra a jel. 11 Amikor megmutatták magukat mindketten a filiszteusok előőrsének\, ezt mondták a filiszteusok: Nézd csak! Héberek jöttek elő az üregekből\, ahová elrejtőztek! 12 És így szólították meg egyesek az előőrsből Jónátánt és fegyverhordozóját: Gyertek csak föl hozzánk\, mondani akarunk valamit nektek! Akkor ezt mondta Jónátán a fegyverhordozójának: Gyere utánam\, mert az ÚR Izráel kezébe adja őket. 13 És fölkapaszkodott Jónátán négykézláb\, utána meg a fegyverhordozója. Voltak\, akik Jónátán előtt hullottak el\, másokat meg a fegyverhordozója ölt meg mögötte. 14 Így történt az első összecsapás\, amelyben mintegy húsz embert ölt meg Jónátán és fegyverhordozója\, egy hold földnek a fél barázdáján. 15 És riadalom támadt a táborban\, a harcmezőn és az egész hadinép között. Megriadt az előőrs\, sőt a portyázó csapat is. A föld pedig megrendült\, és Isten riadalmat támasztott. 16 Amikor Saul megfigyelői a benjámini Gibeában meglátták\, hogy a lármázó sokaság hullámzik\, és ide-oda futkos\, 17 ezt mondta Saul a vele levő hadinépnek: Vegyétek számba\, és nézzetek utána\, hogy ki ment el közülünk! Amikor számba vették\, kitűnt\, hogy Jónátán és a fegyverhordozója nincs sehol. 18 Akkor ezt mondta Saul Ahijjának: Hozasd ide az Isten ládáját! Mert az Isten ládája akkor már Izráel fiainál volt. 19 Amíg azonban Saul a pappal beszélt\, a lárma egyre nagyobb lett a filiszteusok táborában. Azért ezt mondta Saul a papnak: Hagyd abba! 20 Ekkor hadba szólította Saul a vele levő egész hadinépet\, és megkezdték a harcot\, ahol már ember ember ellen harcolt\, és igen nagy volt a zűrzavar. 21 Azok a héberek is\, akik azelőtt a filiszteusokkal tartottak\, és mindenfelől velük együtt vonultak táborba\, azok is Izráelhez csatlakoztak\, tehát Saulhoz és Jónátánhoz. 22 Amikor az Efraim hegyvidékén elrejtőzött izráeliek meghallották\, hogy menekülnek a filiszteusok\, ők is utánuk eredtek a harcba. 23 Így szabadította meg az ÚR Izráelt azon a napon. A harc azonban átterjedt Bét-Ávenen túlra. 24 Az izráeliek már igen el voltak csigázva azon a napon\, mert így eskette meg Saul a népet: Átkozott az az ember\, aki enni merészel estig\, amíg bosszút nem állok ellenségeimen! Ezért nem evett semmit a nép. 25 Egyszer csak eljutottak egy erdőbe\, ahol méz volt a földön. 26 Amikor a hadinép az erdőbe ért\, csak úgy folyt a méz\, de senki sem emelte kezét a szájához\, mert félt a hadinép az eskü miatt. 27 Jónátán azonban nem hallotta\, hogy apja megeskette a népet. Ezért kinyújtotta a kezében levő botot\, és belemártotta a végét a lépes mézbe\, kezével a szájához vitte\, és mindjárt ragyogni kezdett a szeme. 28 Ekkor megszólalt valaki a nép közül\, és ezt mondta: Apád szent esküt tétetett a néppel\, hogy átkozottmindenki\, aki ma enni mer! Ezért olyan kimerült a nép. 29 Jónátán ezt felelte: Apám bajba viszi az országot. Nézzétek csak\, hogy elkezdett ragyogni a szemem\, mert egy kicsit megkóstoltam ezt a mézet! 30 Hát még\, ha jót evett volna ma a nép az ellenségeinél talált zsákmányból! Ezért nem elég nagy a filiszteusok veresége! 31 Azon a napon Mikmásztól Ajjálónig verték a filiszteusokat\, és a nép nagyon kimerült. 32 Ezért a zsákmányra vetette magát a nép. Fogták a juhokat\, marhákat\, borjakat\, és a földön vágták le\, és a vérrel ette a nép a húst. 33 Amikor jelentették Saulnak\, hogy vétkezik a nép az ÚR ellen\, mert vérrel együtt eszi a húst\, ezt mondta: Bűnös mulasztást követtetek el! Gördítsetek ide hozzám egy nagy követ! 34 Majd ezt mondta Saul: Menjetek a nép közé\, és mondjátok meg nekik\, hogy hozza ide mindenki az ökrét és a juhát. Itt vágjátok le\, és itt egyétek meg! Akkor nem vétkeztek az ÚR ellen azzal\, hogy vérrel együtt eszitek a húst. Elhozta tehát az egész nép\, mindenki a maga ökrét még azon az éjszakán\, és ott vágták le. 35 Saul ugyanis oltárt épített az ÚRnak. Ez volt az első oltár\, amit az ÚRnak épített. \n  \nMáté evangéliuma \nMt 8 14-22 \n14 Amikor Jézus Péter házába ment\, látta\, hogy annak anyósa fekszik és lázas. 15 Jézus megérintette a kezét\, és elhagyta az asszonyt a láz\, az pedig felkelt\, és szolgált neki. 16 Amikor este lett\, sok megszállottat vittek hozzá\, ő pedig szóval űzte ki a tisztátalan lelkeket\, és minden beteget meggyógyított\, 17 hogy beteljesedjenek az Ézsaiás próféta által mondottak: “Erőtlenségünket ő vette el\, és betegségeinket ő hordozta.” 18 Amikor Jézus meglátta maga körül a sokaságot\, úgy rendelkezett\, hogy keljenek át a túlsó partra. 19 Egy írástudó odament\, és így szólt hozzá: “Mester\, követlek\, akárhová mégy.” 20 Jézus így válaszolt: “A rókáknak van barlangjuk és az égi madaraknak van fészkük\, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania.” 21 Egy másik tanítvány pedig ezt mondta neki: “Uram\, engedd meg\, hogy előbb elmenjek\, és eltemessem az apámat.” 22 De Jézus így szólt hozzá: “Kövess engem\, és hagyd a halottakra\, hogy eltemessék halottaikat!”
URL:https://archive.nemmind1.hu/program/2014-januar-17/
CATEGORIES:Napi Ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR