BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv5.4.0//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://archive.nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Events for Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20140330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20141026T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20140123T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20140123T235500
DTSTAMP:20260808T214947
CREATED:20140113T163455Z
LAST-MODIFIED:20140113T163455Z
UID:2624-1390435200-1390521300@archive.nemmind1.hu
SUMMARY:2014. január 23.
DESCRIPTION:Sámuel első könyve  \n1Sám 18 \n1 Miután véget ért a beszélgetés Saullal\, Jónátán lelke összeforrt Dávid lelkével. Úgy megszerette őt Jónátán\, mint önmagát. 2 Saul pedig magához vette őt azon a napon\, és nem engedte\, hogy visszatérjen apja házába. 3 És szövetséget kötött Jónátán Dáviddal\, mert úgy szerette őt\, mint önmagát. 4 Levette Jónátán a köpenyét\, és Dávidnak adta\, sőt a ruháját meg a kardját\, az íját és az övét is. 5 És ha Dávid harcba indult\, sikerrel járt mindenütt\, bárhová küldte Saul. Ezért a harcosok élére állította őt Saul. Tetszett ez az egész népnek\, még Saul udvari embereinek is. 6 Egyszer amint hazajöttek\, amikor Dávid a filiszteusok leveréséből tért vissza\, kivonultak az asszonyok Saul király elé Izráel városaiból énekszóval\, körtáncot lejtve\, dobolva\, vígan\, és három húrú hangszeren játszva. 7 A táncoló asszonyok így énekeltek: Megölt \nSaul ezer embert\, Dávid meg tízezer embert! 8 Erre igen megharagudott Saul\, és nem tetszett neki ez a dolog\, mert ezt gondolta: Dávidnak tízezret tulajdonítanak\, nekem meg csak ezret tulajdonítanak! Még majd a királyság is az övé lesz! 9 Ettől fogva állandóan rossz szemmel nézett Saul Dávidra. 10 Másnap megszállta Sault Istennek az a rossz szelleme\, és révületbe esett a házában. Dávid pedig a lantot pengette\, ahogyan mindennap szokta. Saul kezében lándzsa volt. 11 Saul feléje dobta a lándzsát\, mert azt gondolta\, hogy a falhoz szegezi Dávidot. De Dávid két ízben is kitért előle. 12 És félni kezdett Saul Dávidtól\, mert vele volt az ÚR\, Saultól pedig eltávozott. 13 Ezért eltávolította őt Saul maga mellől\, és ezredessé tette\, hogy ki- és bevonuljon a hadinép élén. 14 Dávid minden útján sikerrel járt\, mert vele volt az ÚR. 15 Amikor látta Saul\, hogy milyen nagy sikereket ér el\, rettegni kezdett tőle. 16 De egész Izráel és Júda szerette Dávidot\, mert ő vonult az élükön ki és be. 17 Egyszer így szólt Saul Dávidhoz: Nézd\, neked adom feleségül idősebb lányomat\, Mérabot\, csak légy az én vitézem\, és harcold az ÚR harcait! Mert így gondolkozott Saul: ne én pusztítsam el\, hanem a filiszteusok. 18 Dávid ezt felelte Saulnak: Ki vagyok én\, mi az én életem és apám családja Izráelben\, hogy veje legyek a királynak? 19 De amikor hozzá kellett volna adni Dávidhoz Saul leányát\, Mérabot\, mégis a mehólai Adriélhez adták feleségül. 20 Saul leánya Míkal azonban megszerette Dávidot. Megmondták ezt Saulnak\, és ő helyeselte a dolgot. 21 Ezt gondolta ugyanis Saul: Neki adom őt\, mert ez lesz a csapda\, és elpusztítják a filiszteusok. Ezért másodszor is ezt mondta Saul Dávidnak: Ezúttal a vőm leszel. 22 És megparancsolta Saul az udvari embereknek\, hogy így beszéljenek Dáviddal bizalmasan: Nézd\, a király kedvel téged\, és az udvari emberek is mind szeretnek. Légy tehát a király veje! 23 Saul udvari emberei el is mondták Dávidnak ezeket a dolgokat\, de Dávid így felelt: Olyan csekélységnek látjátok\, hogy valaki a király veje legyen? Hiszen én szegény és jelentéktelen ember vagyok. 24 És jelentették az udvari emberek Saulnak\, hogy miket mondott Dávid. 25 Akkor ezt mondta Saul: Mondjátok meg Dávidnak\, hogy nem kíván a király mátkapénzt\, csak száz filiszteusnak az előbőrét. Így állj bosszút a király ellenségein! Saul ugyanis azt gondolta\, hogy a filiszteusok által ejti el Dávidot. 26 Amikor aztán az udvari emberek elmondták Dávidnak ezeket\, Dávid is helyeselte a dolgot\, hogy a király veje legyen. Még mielőtt letelt volna a kitűzött idő\, 27 elindult és elment Dávid az embereivel együtt\, és levágott kétszáz embert a filiszteusok közül. Elhozta Dávid az előbőrüket\, és odaadta az összeset a királynak\, hogy a király veje lehessen. Ekkor hozzá adta Saul a leányát\, Míkalt feleségül. 28 Saul azonban látta\, és tudta\, hogy az ÚR Dáviddal van\, és Míkal\, Saul leánya szereti őt. 29 Ezért még jobban félt Saul Dávidtól\, és ellensége lett Dávidnak egész életére. 30 A filiszteusok vezérei kivonultak harcolni. Valahányszor kivonultak\, Dávid mindig nagyobb sikert ért el\, mint Saul többi szolgája\, ezért igen híressé lett a neve. \nMáté evangéliuma \nMt 10 1-15 \n1 Magához hívta tizenkét tanítványát\, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett\, hogy kiűzzék azokat\, és gyógyítsanak mindenféle betegséget és erőtlenséget. 2 A tizenkét apostol neve pedig ez: az első Simon\, akit Péternek hívnak\, és testvére\, András; Jakab\, a Zebedeus fia\, és testvére\, János; 3 Fülöp és Bertalan\, Tamás és Máté\, a vámszedő; Jakab\, az Alfeus fia és Taddeus\, 4 Simon\, a Kananeus\, és Júdás\, az Iskáriótes\, aki el is árulta őt. 5 Ezt a tizenkettőt küldte ki Jézus\, és ezt a rendelkezést adta nekik: “Pogányokhoz vezető útra ne térjetek le\, samaritánusok városába ne menjetek be\, 6 inkább menjetek Izráel házának elveszett juhaihoz. 7 Menjetek el\, és hirdessétek: elközelített a mennyek országa! 8 Gyógyítsatok meg betegeket\, támasszatok fel halottakat\, tisztítsatok meg leprásokat\, űzzetek ki ördögöket. Ingyen kaptátok\, ingyen adjátok. 9 Ne szerezzetek se aranyat\, se ezüstöt\, se rézpénzt az övetekbe\, 10 se tarisznyát az útra\, se két felsőruhát\, se sarut\, se botot: mert méltó a munkás a kenyerére.” 11 Ha pedig egy városba vagy faluba mentek be\, tudjátok meg\, hogy ki méltó ott erre\, és maradjatok annál\, míg csak tovább nem mentek. 12 Amikor beléptek a házba\, köszöntsétek a ház népét\, 13 és ha méltó rá az a ház\, szálljon reá békességetek\, ha pedig nem méltó\, békességetek térjen vissza rátok. 14 Ha pedig valaki nem fogad be titeket\, meg sem hallgatja szavaitokat: menjetek ki abból a házból vagy városból\, még a port is verjétek le lábatokról. 15 Bizony\, mondom néktek: elviselhetőbb sorsa lesz Sodoma és Gomora földjének az ítélet napján\, mint annak a városnak.”
URL:https://archive.nemmind1.hu/program/2014-januar-23/
CATEGORIES:Napi Ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR