BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv5.4.0//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://archive.nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Events for Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20140330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20141026T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20140128T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20140128T235500
DTSTAMP:20260808T205503
CREATED:20140113T170100Z
LAST-MODIFIED:20140113T170100Z
UID:2639-1390867200-1390953300@archive.nemmind1.hu
SUMMARY:2014. január 28.
DESCRIPTION:Sámuel első könyve  \n1Sám 23 \n1 Jelentették egyszer Dávidnak\, hogy a filiszteusok megtámadták Keílát\, és fosztogatják a szérűket. 2 Ekkor megkérdezte Dávid az URat: Elmenjek\, és megverjem-e a filiszteusokat? Az ÚR ezt felelte Dávidnak: Menj el\, verd meg a filiszteusokat\, és szabadítsd föl Keílát. 3 De ezt mondták Dávidnak az emberei: Még itt\, Júdában is félünk! Hát még\, ha el kell mennünk Keílába a filiszteusok csapatai ellen! 4 Dávid ismét megkérdezte az URat. Az ÚR pedig így válaszolt neki: Indulj és menj Keílába\, mert kezedbe adom a filiszteusokat. 5 Elment tehát Dávid az embereivel Keílába\, harcolt a filiszteusok ellen\, elhajtotta jószágaikat\, és nagy vereséget mért rájuk. És felszabadította Dávid Keíla lakóit. 6 Amikor Ebjátár\, Ahimelek fia Dávidhoz menekült Keílába\, az éfódot is magával vitte. 7 Ezután hírül vitték Saulnak\, hogy Dávid Keílába ment. Akkor ezt mondta Saul: Kezembe adta őt az Isten\, hiszen saját magát zárta be azzal\, hogy kulcsos városba ment. 8 Ezért mozgósította Saul az egész hadinépet\, hogy Keíla ellen vonuljon\, és körülzárja Dávidot embereivel együtt. 9 De megtudta Dávid\, hogy Saul rosszat forral ellene. Ezt mondta Ebjátár papnak: Hozd ide az éfódot! 10 És ezt mondta Dávid: URam\, Izráel Istene! Azt a hírt hallotta szolgád\, hogy Saul ide akar jönni Keílába\, hogy elpusztítsa miattam a várost. 11 Kiszolgáltatnak-e neki Keíla polgárai? Idejön-e Saul\, ahogyan szolgád hallotta? URam\, Izráel Istene\, jelentsd ki szolgádnak! Az ÚR így felelt: Idejön. 12 Akkor ezt kérdezte Dávid: Kiszolgáltatnak-e engem és embereimet Saulnak Keíla polgárai? Az ÚR így felelt: Kiszolgáltatnak. 13 Elindult tehát Dávid mintegy hatszáz emberével\, kivonult Keílából\, és mentek\, amerre mehettek. Amikor jelentették Saulnak\, hogy Dávid elmenekült Keílából\, lemondott arról\, hogy ellene vonuljon. 14 Dávid a pusztában sziklavárakban tartózkodott. Amikor Zíf pusztájában lakott a hegyen\, Saul mindennap kereste\, de Isten nem adta őt a kezébe. 15 Dávid látva\, hogy Saul kivonult ellene\, és az életére tör\, Zíf pusztájában az erdőségbe vette be magát Dávid. 16 Ekkor elindult Jónátán\, Saul fia\, és elment Dávidhoz az erdőségbe\, és erősítette az Istenbe vetett bizalmát. 17 Mert így szólt hozzá: Ne félj\, nem ér utol apámnak\, Saulnak a keze! Te leszel Izráel királya\, én pedig a második ember leszek melletted. Apám\, Saul is tudja\, hogy így lesz. 18 És szövetséget kötöttek egymással az ÚR színe előtt. Dávid az erdőségben maradt\, Jónátán pedig hazament. 19 De a zífiek elmentek Saulhoz Gibeába\, és ezt mondták: Nálunk rejtőzködik Dávid a sziklavárakban\, az erdőségben\, Hakilá halmán\, a sivatagtól délre. 20 Ha tehát az a legfőbb kívánságod\, ó király\, hogy eljöjj\, akkor jöjj el\, és a mi dolgunk lesz\, hogy kiszolgáltassuk őt a királynak. 21 Saul ezt mondta: Az ÚR is megáld titeket\, hogy megszántatok engem. 22 Menjetek\, bizonyosodjatok meg újból\, tudjátok meg\, és nézzétek meg azt a helyet\, amerre jár\, és hogy ki látta ott\, mert azt mondták nekem\, hogy igen ravasz ember. 23 Ezért nézzetek meg\, és tudjatok meg minden búvóhelyet\, ahol bujkál\, azután térjetek vissza hozzám biztos hírrel\, és akkor elmegyek veletek. Ha az országban van\, kikutatom őt Júda valamennyi nemzetsége közül. 24 Azok elindultak\, és elmentek Saul előtt Zífbe. Dávid pedig embereivel együtt Máón pusztájában volt a síkságon\, a sivatagtól délre. 25 Saul is elment embereivel\, hogy megkeresse őt\, Dávidnak azonban hírül adták\, ezért elment ahhoz a sziklához\, amely Máón pusztájában van. Meghallotta ezt Saul\, és üldözőbe vette Dávidot Máón pusztájában. 26 Saul a hegy egyik oldalán ment\, Dávid és emberei pedig a hegy másik oldalán. Dávid sietve menekült Saul elől\, mert Saul és emberei már kezdték bekeríteni Dávidot és embereit\, hogy elfogják őket. 27 De követ érkezett Saulhoz ezzel az üzenettel: Sietve jöjj\, mert betörtek a filiszteusok az országba! 28 Ekkor visszatért Saul Dávid üldözéséből\, és a filiszteusok ellen ment. Ezért hívják azt a helyet Szela-Hammahlekótnak. \nMáté evangéliuma \nMt 11 20-30 \n20 Akkor azokat a városokat\, amelyekben legtöbb csodája történt\, feddeni kezdte\, mert nem tértek meg: 21 “Jaj neked\, Korazin! Jaj neked\, Bétsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák\, amelyek nálatok történtek\, régen megtértek volna zsákban és hamuban! 22 Sőt mondom nektek: Tírusznak és Szidónnak elviselhetőbb sorsa lesz az ítélet napján\, mint nektek. 23 Te is\, Kapernaum\, talán az égig emelkedsz? A pokolig fogsz levettetni! Mert ha Sodomában történtek volna azok a csodák\, amelyek benned történtek\, megmaradt volna a mai napig. 24 Sőt mondom nektek\, hogy Sodoma földjének elviselhetőbb sorsa lesz az ítélet napján\, mint neked.” 25 Abban az időben megszólalt Jézus\, és ezt mondta: “Magasztallak\, Atyám\, menny és föld Ura\, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől\, és felfedted a gyermekeknek. 26 Igen\, Atyám\, mert így láttad jónak. 27 Az én Atyám mindent átadott nekem\, és senki sem ismeri a Fiút\, csak az Atya\, az Atyát sem ismeri senki\, csak a Fiú\, és az\, akinek a Fiú akarja kijelenteni. 28 Jöjjetek énhozzám mindnyájan\, akik megfáradtatok\, és meg vagytok terhelve\, és én megnyugvást adok nektek. 29 Vegyétek magatokra az én igámat\, és tanuljátok meg tőlem\, hogy szelíd vagyok\, és alázatos szívű\, és megnyugvást találtok lelketeknek. 30 Mert az én igám boldogító\, és az én terhem könnyű.”
URL:https://archive.nemmind1.hu/program/2014-januar-28-2/
CATEGORIES:Napi Ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR