BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv5.4.0//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://archive.nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Events for Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20140330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20141026T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20140301T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20140301T235500
DTSTAMP:20260808T173125
CREATED:20140227T090004Z
LAST-MODIFIED:20140227T090004Z
UID:2814-1393632000-1393718100@archive.nemmind1.hu
SUMMARY:2014. március 1.
DESCRIPTION:Sámuel második könyve \n2Sám 18\, 1-18 \n1 Ezután megszemlélte Dávid a vele levő hadinépet\, és ezredeseket meg századosokat állított az élükre. 2 Dávid a hadinép egyharmadát Jóábra bízta\, egyharmadát Abisajra\, Cerújá fiára\, Jóáb testvérére\, egyharmadát pedig a gáti Ittajra. A király ezt mondta a népnek: Én magam is veletek fogok menni. 3 De a nép így felelt: Nem jöhetsz\, mert ha mi megfutamodunk is\, velünk nem törődnek; sőt ha a sereg fele meghal is\, azzal sem törődnek. De te annyit érsz\, mint tízezer magunkfajta ember. Jobb tehát\, ha a városból segítesz bennünket. 4 A király ezt mondta nekik: Úgy teszek\, ahogy jónak látjátok. Majd odaállt a király a kapu mellé\, az egész hadinép pedig kivonult századonként és ezredenként. 5 Jóábnak\, Abisajnak és Ittajnak ezt parancsolta a király: Az én kedvemért bánjatok kíméletesen azzal a fiúval\, Absolonnal! Hallotta az egész hadinép is\, hogy mit parancsolt a király Absolonra vonatkozólag mindegyik vezérének. 6 Azután kivonult a hadinép a mezőre Izráel ellen\, de az ütközet az efraimi erdőben folyt le. 7 Ott verték meg Izráel hadinépét Dávid szolgái. Nagy vereség érte ott őket azon a napon: elesett húszezer ember. 8 Kiterjedt a harc arra az egész vidékre\, és a hadinép közül sokkal többet pusztított el az erdő azon a napon\, mint amennyit fegyver pusztított el. 9 Egyszer csak rábukkantak Dávid szolgái Absolonra. Absolon egy öszvéren nyargalt. Az öszvér beszaladt egy nagy tölgyfa sűrű ágai alá\, Absolon pedig fennakadt hajánál fogva a tölgyfán\, és ott maradt ég és föld között\, mert az öszvér kiszaladt alóla. 10 Meglátta ezt egy ember\, és jelentette Jóábnak. Ezt mondta: Láttam\, hogy Absolon egy tölgyfán függ! 11 Jóáb ezt mondta a hírt hozó embernek: Ha láttad\, miért nem terítetted mindjárt a földre? Azután gondom lett volna arra\, hogy tíz ezüstöt meg egy övet adjak neked. 12 De az az ember így felelt Jóábnak: Ha ezer ezüst ütné is a markomat\, akkor sem emelnék kezet a király fiára. Hiszen fülünk hallatára parancsolta meg a király neked\, Abisajnak meg Ittajnak\, hogy vigyázzatok arra a fiúra\, Absolonra! 13 Ha orvul törtem volna az életére\, akkor te nem álltál volna mellém\, hiszen a király előtt semmi sem marad titokban! 14 Jóáb ezt mondta: Mit vesztegetem veled az időt? És három dárdát kapva a kezébe\, beledöfte Absolon szívébe\, mert még életben volt a tölgyfán. 15 Azután körülfogta Absolont Jóáb tíz fegyverhordozó legénye\, levágták és megölték. 16 Ekkor Jóáb megfújta a kürtöt\, mire a nép visszatért Izráel üldözéséből\, mert Jóáb megállást parancsolt a népnek. 17 Absolont pedig fogták\, beledobták az erdőben egy nagy gödörbe\, és igen nagy rakás követ szórtak rá. Egész Izráel elfutott\, mindenki a maga otthonába. 18 Absolon még életében vett\, és felállított magának egy emlékoszlopot a Király-völgyben\, mert ezt mondta: Nincs fiam\, aki fenntartaná nevem emlékét. Ezért a maga nevéről nevezte el az oszlopot. Absolon emlékoszlopának nevezik azt még ma is. \n  \nMáté evangéliuma \nMt 20 29-34 \n29 Amikor elindultak Jerikóból\, nagy sokaság követte őt. 30 És íme\, két vak ült az út mellett\, és amikor hallották\, hogy Jézus arra megy\, felkiáltottak: “Uram\, Dávid Fia\, könyörülj rajtunk!” 31 A sokaság azonban rájuk szólt\, hogy hallgassanak el\, de ők még hangosabban kiáltották: “Uram\, Dávid Fia\, könyörülj rajtunk!” 32 Jézus megállt\, megszólította őket\, és ezt kérdezte: “Mit akartok\, mit tegyek veletek?” 33 Ők így feleltek: “Azt\, Uram\, hogy megnyíljék a szemünk.” 34 Jézus megszánta őket\, megérintette szemüket\, és azonnal visszanyerték látásukat\, és követték őt.
URL:https://archive.nemmind1.hu/program/2014-marcius-1/
CATEGORIES:Napi Ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR