BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv5.4.0//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://archive.nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Events for Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20140330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20141026T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20140305T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20140305T235500
DTSTAMP:20260808T163739
CREATED:20140304T202754Z
LAST-MODIFIED:20140304T202754Z
UID:2835-1393977600-1394063700@archive.nemmind1.hu
SUMMARY:2014. március 5.
DESCRIPTION:Sámuel második könyve \n2Sám 21\,1-14 \n1 Dávid idejében egyszer éhínség volt három egymás után következő évben. Amikor Dávid kérdést intézett az Úrhoz\, ezt mondta neki az Úr: Saul miatt és vérengző háza népe miatt van ez\, mivel megölette a gibeóniakat. 2 Hívatta tehát a király a gibeóniakat\, és beszélt velük. A gibeóniak ugyanis nem Izráel fiai közül valók voltak\, hanem az emóriak maradékai\, akikkel esküvel kötöttek szövetséget Izráel fiai. Saul azonban a kiirtásukra törekedett\, mert féltette Izráelt és Júdát. 3 Dávid ezt kérdezte a gibeóniaktól: Mit tegyek értetek\, és mivel engeszteljelek ki\, hogy áldjátok az Úr örökségét? 4 A gibeóniak így feleltek neki: Nem követelünk mi Saultól és a háza népétől sem ezüstöt\, sem aranyat\, és nem kívánhatjuk\, hogy megöljenek valakit Izráelben. De Dávid megkérdezte: Mit gondoltok mégis\, mit tegyek értetek? 5 Ők ezt felelték a királynak: Annak az embernek\, aki ki akart irtani\, és meg akart semmisíteni bennünket\, hogy sehol se maradhassunk meg Izráel területén\, 6 annak az embernek a fiai közül adjanak ki nekünk hét embert\, hogy fölakasszuk őket az Úr előtt\, az Úr választottjának\, Saulnak Gibeájában. A király azt felelte: Kiadom. 7 A király azonban megkímélte Mefibósetet\, Saul fiának\, Jónátánnak a fiát\, mert esküvel kötött szövetséget az Úr előtt Dávid és Jónátán\, Saul fia. 8 Viszont elvette a király Ricpának\, Ajjá leányának a két fiát\, akiket az Saulnak szült\, Armónit és Mefibósetet; továbbá Míkalnak\, Saul leányának az öt fiát\, akiket ő Adriélnek\, a mehólai Barzillaj fiának szült. 9 Ezeket a gibeóniak kezébe adta\, akik fölakasztották őket a hegyen az Úr előtt. Így estek áldozatul egyszerre heten. Az aratás első napjaiban kellett meghalniuk\, az árpaaratás kezdetén. 10 De Ricpá\, Ajjának a leánya\, zsákruhát fogott\, és rájuk terítette a kősziklán az aratás kezdetén\, amíg csak eső nem ömlött rájuk az égből. Nem engedte\, hogy hozzájuk férjenek nappal az égi madarak\, éjjel pedig a mezei vadak. 11 Dávidnak azonban jelentették\, hogy mit tett Ricpá\, Ajjá leánya\, Saul másodrangú felesége. 12 Akkor Dávid elment\, és elhozatta Saulnak és fiának\, Jónátánnak a csontjait Jábés-Gileád polgáraitól; ők ugyanis ellopták azokat Bétseán teréről\, ahol fölakasztották őket a filiszteusok\, miután megverték Sault a Gilbóa-hegyen. 13 Elhozták tehát onnan Saulnak és fiának\, Jónátánnak a csontjait\, és összeszedték azoknak a csontjait is\, akiket most akasztottak föl. 14 Azután eltemették Saulnak és fiának\, Jónátánnak a csontjait Benjámin földjén\, Célában\, apjának\, Kísnek a sírjába. Mindent megtettek\, amit a király parancsolt. Ezután megkönyörült Isten az országon. \nMáté evangéliuma \nMt 21\,33-46 \n33 “Hallgassatok meg egy másik példázatot. Volt egy gazda\, aki szőlőt ültetett\, kerítéssel vette körül\, borsajtót készített\, és őrtornyot épített benne\, azután bérbe adta munkásoknak\, és idegenbe távozott. 34 Amikor elérkezett a szüret ideje\, elküldte szolgáit a munkásokhoz\, hogy vegyék át a neki járó termést. 35 A munkások megfogták szolgáit\, és kit megvertek\, kit megöltek\, kit pedig megköveztek közülük. 36 Aztán ismét küldött szolgákat\, többet\, mint először\, de ugyanígy bántak azokkal is. 37 Utoljára pedig fiát küldte el hozzájuk\, mert úgy gondolta: A fiamat meg fogják becsülni. 38 De amikor a munkások meglátták a fiát\, így szóltak maguk között: Ez az örökös: gyertek\, öljük meg\, és azután mienk lesz az öröksége. 39 Majd megfogták\, kidobták a szőlőn kívülre\, és megölték. 40 Vajon majd ha megjön a szőlő ura\, mit tesz ezekkel a munkásokkal?” 41 Ezt felelték neki: “Mivel gonoszak\, ő is gonoszul veszti el őket\, a szőlőt pedig más munkásoknak adja ki\, akik megadják a termést a maga idejében.” 42 Erre megkérdezte tőlük Jézus: “Sohasem olvastátok az Írásokban: Az a kő\, amelyet az építők megvetettek\, az lett a sarokkő\, az Úrtól lett ez\, és csodálatos a mi szemünkben. 43 Ezért mondom nektek\, hogy elvétetik tőletek az Isten országa\, és olyan népnek adatik\, amely megtermi annak gyümölcsét. 44 És aki erre a kőre esik\, összezúzza magát\, akire pedig ez a kő ráesik\, azt szétmorzsolja.” 45 Amikor a főpapok hallották példázatait\, megértették\, hogy róluk beszél. 46 Szerették volna elfogni\, de féltek a sokaságtól\, mert az prófétának tartotta.”
URL:https://archive.nemmind1.hu/program/2014-marcius-5/
CATEGORIES:Napi Ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR