BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv5.4.0//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://archive.nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Events for Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20150329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20151025T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20150723T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20150723T235500
DTSTAMP:20260805T083419
CREATED:20150718T070644Z
LAST-MODIFIED:20150718T070644Z
UID:4534-1437609600-1437695700@archive.nemmind1.hu
SUMMARY:2015. július 23.
DESCRIPTION:Mózes második könyve \n2Móz 7\,1-25 \n1 Az Úr azt mondta Mózesnek: Lásd\, olyanná teszlek a fáraó előtt\, mintha isten volnál. Testvéred\, Áron pedig a prófétád lesz. 2 Te mondj el neki mindent\, amit én parancsolok neked. Testvéred\, Áron\, meg beszéljen a fáraóval\, hogy bocsássa el országából Izráel fiait. 3 Én azonban megkeményítem a fáraó szívét\, és bár sok jelet és csodát teszek Egyiptom földjén\, 4 a fáraó nem hallgat rátok\, amíg rá nem teszem kezemet Egyiptomra. Akkor majd kihozom seregemet\, az én népemet\, Izráel fiait Egyiptomból súlyos ítéletekkel. 5 Majd megtudják az egyiptomiak\, hogy én vagyok az Úr\, ha kinyújtom kezemet Egyiptomra\, és kihozom közülük Izráel fiait. 6 Mózes és Áron így járt el. Azt tették\, amit az Úr parancsolt nekik. 7 Mózes nyolcvanesztendős\, Áron pedig nyolcvanhárom esztendős volt\, amikor a fáraóval beszéltek. 8 Azután ezt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak: 9 Ha így szól hozzátok a fáraó: Tegyetek valami csodát! – akkor mondd Áronnak\, hogy vegye a botját\, és dobja a fáraó elé\, hogy kígyóvá változzék! 10 Bement azért Mózes és Áron a fáraóhoz\, és úgy cselekedtek\, ahogyan az Úr parancsolta. Áron odadobta a botját a fáraó és szolgái elé\, és az kígyóvá változott. 11 Akkor a fáraó is előhívta a bölcseket és varázslókat\, és azok\, Egyiptom mágusai is ugyanazt tették a maguk titkos mesterségével. 12 Mindegyik odadobta a botját\, és azok kígyóvá váltak. De Áronnak a botja elnyelte a botjaikat. 13 A fáraó szíve azonban kemény maradt\, és nem hallgatott rájuk – ahogyan megmondta az Úr. 14 Akkor ezt mondta az Úr Mózesnek: Konok a fáraó szíve\, nem akarja elbocsátani a népet. 15 Menj el a fáraóhoz reggel\, amikor éppen kimegy a vízhez\, állj eléje a Nílus partján\, és vedd kezedbe azt a botot\, amely kígyóvá változott. 16 Ezt mondd neki: Az Úr\, a héberek Istene küldött engem hozzád ezzel az üzenettel: Bocsásd el népemet\, hogy szolgáljanak nekem a pusztában! – de te nem hallgattál rám mindeddig. 17 Így szól azért az Úr: erről tudod meg\, hogy én vagyok az Úr: Én a kezemben levő bottal ráütök a Nílus vizére\, és az vérré változik. 18 A Nílus halai elpusztulnak\, a Nílus maga pedig megbüdösödik\, úgyhogy az egyiptomiak undorodni fognak attól\, hogy vizet igyanak a Nílusból. 19 Azután ezt mondta az Úr Mózesnek: Mondd Áronnak\, hogy vegye a botját\, és nyújtsa ki kezét Egyiptom vizei\, folyói és csatornái fölé\, tavai és összes vízgyűjtője fölé\, hogy vérré váljanak. Legyen vér Egyiptom egész földjén\, mind a faedényekben\, mind a kőedényekben. 20 Mózes és Áron úgy cselekedett\, ahogyan az Úr parancsolta. Fölemelte a botját a fáraó és szolgái szeme láttára\, ráütött a Nílus vizére\, és a Nílus vize mind vérré változott. 21 A Nílus halai kipusztultak\, maga a Nílus megbüdösödött\, úgyhogy az egyiptomiak nem tudtak inni a Nílus vizéből. Vér volt Egyiptom egész földjén. 22 De Egyiptom mágusai is úgy cselekedtek titkos mesterségükkel\, ezért a fáraó szíve kemény maradt\, és nem hallgatott rájuk – ahogyan megmondta az Úr. 23 A fáraó megfordult\, hazament\, és nem vette szívére a dolgot. 24 Az egyiptomiak pedig mind ásni kezdtek a Nílus környékén\, hogy vizet ihassanak\, mert nem tudtak inni a Nílus vizéből. 25 Hét nap telt el azután\, hogy megverte az Úr a Nílust. \n  \nAz apostolok cselekedetei \nApCsel 24\,1-21 \n1 Öt nap múlva azután lement Anániás főpap néhány vénnel és egy Tertullusz nevű ügyvéddel\, és panaszt tettek a helytartónál Pál ellen. 2 Amikor behívták\, Tertullusz így kezdte vádolni: 3 “Nagy békességet biztosítasz számunkra\, nagyra becsült Félix\, és üdvös változások történnek népünk javára a te gondoskodásod folytán. Ezt mindenkor és mindenütt teljes hálával ismerjük el. 4 De hogy hosszan ne fárasszalak\, kérlek\, hallgasd meg rövid beszédünket\, jóindulattal. 5 Mi ugyanis megállapítottuk\, hogy ez az ember valóságos pestis\, lázadást szít a földkerekségen élő valamennyi zsidó között\, és a názáreti irányzat feje. 6 A templomot is meg akarta szentségteleníteni\, de elfogtuk\, (és a mi törvényünk szerint akartuk elítélni. 7 Liziász ezredes azonban odajött\, és erőszakkal kivette őt a kezünk közül\, 8 és azt parancsolta\, hogy vádlói hozzád jöjjenek.) Magad is tudomást szerezhetsz mindarról\, amivel vádoljuk\, ha őt kihallgatod.” 9 Csatlakoztak ehhez a vádhoz a zsidók is\, és bizonygatták\, hogy mindez valóban így van. 10 Ezután Pál\, amikor intett neki a helytartó\, hogy beszélhet\, így szólt: “Mivel tudom\, hogy sok éve vagy már bírája ennek a népnek\, nagyobb bizalommal védekezem a magam ügyében. 11 Megtudhatod\, hogy nincs több\, mint tizenkét napja\, hogy feljöttem Jeruzsálembe imádkozni. 12 De nem láttak engem sem a templomban\, sem a zsinagógákban\, sem a városban bárkivel is vitatkozni vagy a nép között lázadást szítani. 13 Azt sem tudják rám bizonyítani\, amivel most vádolnak. 14 De azt megvallom előtted\, hogy én a szerint a tanítás szerint\, amelyet ők eretnekségnek mondanak\, úgy szolgálok atyáim Istenének\, hogy hiszek mindabban\, ami megfelel a törvénynek\, és ami meg van írva a próféták könyvében. 15 És azt remélem Istentől\, hogy – amit ők maguk is várnak – lesz feltámadásuk mind az igazaknak\, mind a gonoszoknak. 16 Ezért magam is arra törekszem\, hogy lelkiismeretem mindenkor tiszta legyen Isten és emberek előtt. 17 Több év múltán eljöttem népemhez\, hogy alamizsnát adjak\, és áldozatokat mutassak be. 18 A tisztulási fogadalom teljesítése közben talált rám a templomban néhány Ázsiából való zsidó\, nem pedig csődületben vagy lázítás közben. 19 Nekik kellett volna megjelenniük előtted\, és vádolniuk engem\, ha valami panaszuk van ellenem. 20 Vagy mondják meg ezek maguk: találtak-e bennem valamilyen vétket\, amikor a nagytanács előtt álltam. 21 Ha csak azt a kijelentést nem\, amelyet közöttük állva kiáltottam: A halottak feltámadása miatt vádolnak engem ma előttetek.”
URL:https://archive.nemmind1.hu/program/2015-julius-23/
CATEGORIES:Napi Ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR