BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv5.4.0//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://archive.nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Events for Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20150329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20151025T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20150729T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20150729T235500
DTSTAMP:20260805T072817
CREATED:20150718T071141Z
LAST-MODIFIED:20150718T071141Z
UID:4540-1438128000-1438214100@archive.nemmind1.hu
SUMMARY:2015. július 29.
DESCRIPTION:Mózes második könyve \n2Móz 12\,21-51 \n21 Azután összehívta Mózes Izráel összes véneit\, és azt mondta nekik: Fogjatok hozzá\, vegyetek magatoknak juhokat nemzetségenként\, és vágjátok le a páskát. 22 Vegyetek egy köteg izsópot\, és mártsátok az edényben levő vérbe\, azután érintsétek meg az edényben levő vérrel a szemöldökfát és a két ajtófélfát. Senki se menjen ki közületek reggelig a háza ajtaján. 23 Amikor átvonul az Úr\, hogy megverje Egyiptomot\, és meglátja a vért a szemöldökfán és a két ajtófélfán\, akkor kihagyja az Úr azt az ajtót\, és nem engedi\, hogy bemenjen a pusztító a ti házatokba\, és titeket is csapással sújtson. 24 Őrizzétek meg ezt az igét. Örökre szóló rendelkezés ez nektek és fiaitoknak. 25 Amikor bementek arra a földre\, amelyet az Úr ad nektek\, ahogyan megígérte\, akkor is tartsátok meg ezt a szertartást. 26 És ha majd megkérdezik tőletek a fiaitok\, hogy mit jelent ez a szertartás\, 27 akkor így feleljetek: Az Úr páska áldozata ez\, mert kihagyta Izráel fiainak a házait Egyiptomban\, amikor megverte Egyiptomot\, de a mi házainkat megkímélte. Ekkor mélyen meghajolt a nép\, és leborult. 28 Azután elmentek\, és úgy cselekedtek Izráel fiai\, ahogyan az Úr parancsolta Mózesnek és Áronnak: úgy jártak el. 29 Történt azután éjfélkor\, hogy megölt az Úr minden elsőszülöttet Egyiptom földjén\, a trónján ülő fáraó elsőszülöttjét csakúgy\, mint a tömlöcben levő foglyok elsőszülöttjét\, és az állatok minden elsőszülöttjét. 30 Azon az éjszakán fölkelt a fáraó és összes szolgája\, meg valamennyi egyiptomi\, és nagy jajveszékelés támadt Egyiptomban\, hiszen nem volt ház\, ahol ne lett volna halott. 31 A fáraó még éjszaka hívatta Mózest és Áront\, és ezt mondta: Induljatok\, menjetek ki az én népem közül Izráel fiaival együtt\, menjetek és tiszteljétek az Urat\, ahogyan kívántátok. 32 Vigyétek juhaitokat és marháitokat is\, ahogyan kívántátok\, csak menjetek! Kérjetek áldást rám is! 33 Az egyiptomiak is erőltették\, hogy sürgősen bocsássa el a népet az országból\, mert ezt mondták: Így mindnyájan meghalunk! 34 A nép köntösébe kötve\, teknőstül vette vállára a kovásztalan tésztát\, 35 és Izráel fiai Mózes beszéde szerint cselekedtek\, mert ezüst és arany ékszereket\, meg ruhákat is kértek az egyiptomiaktól. 36 Az Úr ugyanis jóindulatot támasztott a nép iránt az egyiptomiakban\, s ezért hajlottak a kérésre. Így menekültek el Egyiptomból. 37 Útnak indultak tehát Izráel fiai Ramszeszből Szukkót felé\, mintegy hatszázezer gyalogos férfi a családtagokon kívül. 38 Sok keverék nép is ment velük\, meg juhok\, marhák\, igen nagyszámú jószág. 39 Az Egyiptomból magukkal hozott tésztából kovásztalan lepényeket sütöttek\, hiszen nem volt benne kovász\, mivel az egyiptomiak kergették őket. Nem késlekedhettek tehát\, és útravalót sem tudtak készíteni maguknak. 40 Izráel fiai négyszázharminc esztendeig laktak Egyiptomban. 41 A négyszázharmincadik esztendő végén\, éppen ezen a napon vonult ki az Úr egész serege Egyiptomból. 42 Virrasztott az Úr azon az éjszakán\, amikor kihozta őket Egyiptomból. Ez az éjszaka az Úré volt. Virrasszon ezen Izráel minden fia nemzedékről nemzedékre! 43 Ezt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak: Ez a páskára vonatkozó rendelkezés: Az idegenek közül senki sem ehet belőle. 44 De bárki pénzen vásárolt szolgája ehet abból\, ha körülmetélték. 45 Zsellér és napszámos nem ehet belőle. 46 Abban a házban kell megenni\, a házból nem szabad kivinni a húst\, és a csontját sem szabad eltörni. 47 Izráel egész közössége készítse el ezt. 48 Ha jövevény tartózkodik nálad\, és el akarja készíteni az Úr páskáját\, metéltesse körül magát minden férfi\, és csak akkor foghat hozzá annak elkészítéséhez. Így olyan lesz\, mint az ország szülöttje. A körülmetéletlenek közül azonban senki sem ehet belőle. 49 Ez a törvény egyformán vonatkozik bennszülöttre és jövevényre\, aki közöttetek tartózkodik. 50 Izráel fiai mindnyájan úgy cselekedtek\, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek és Áronnak: úgy jártak el. 51 Ugyanazon a napon ki is hozta az Úr Egyiptom földjéről Izráel fiait seregestől. \n  \nAz apostolok cseleedetei \nApCsel 27\,27-44 \n27 Eljött a tizennegyedik éjszaka\, mióta az Adrián sodródtunk tovább\, amikor éjféltájban azt gyanították a hajósok\, hogy valamilyen szárazföldhöz közelednek. 28 Lebocsátották a mérőónt\, és húsz ölet állapítottak meg. Amikor pedig kissé továbbmentek\, és ismét lebocsátották\, tizenöt ölet állapítottak meg. 29 De mivel féltek\, hogy esetleg sziklás helyre vetődünk\, a hajó farából négy horgonyt vetettek ki\, alig várva a virradatot. 30 Ekkor azonban a hajósok meg akartak szökni a hajóról. Le akarták ereszteni a mentőcsónakot a tengerre\, azzal az ürüggyel\, hogy a hajó orrából akarnak horgonyokat kifeszíteni. 31 Pál azonban így szólt a századoshoz és a katonákhoz: “Ha ezek nem maradnak a hajón\, akkor ti sem menekülhettek meg.” 32 A katonák ekkor elvágták a mentőcsónak köteleit\, és hagyták\, hogy elsodorja az ár. 33 Addig pedig\, amíg megvirradt\, Pál mindnyájukat arra biztatta\, hogy egyenek. Így szólt: “Ma a tizennegyedik napja\, hogy étlen várakoztok\, és semmit sem ettetek. 34 Ezért intelek titeket\, hogy egyetek\, mert az is megmeneküléseteket szolgálja. Mert közületek senkinek sem esik le egyetlen hajszál sem a fejéről.” 35 E szavak után vette a kenyeret\, hálát adott Istennek mindnyájuk szeme láttára\, megtörte\, és enni kezdett. 36 Erre mindnyájan nekibátorodtak\, és ők is enni kezdtek. 37 Lélekszám szerint kétszázhetvenhatan voltunk a hajón. 38 Miután jóllaktak\, a gabonát a tengerbe szórva könnyítettek a hajón. 39 Amikor megvirradt\, a szárazföldet nem ismerték fel\, de egy öblöt vettek észre\, amelynek lapos volt a partja. Elhatározták\, hogy ha tudják\, erre futtatják rá a hajót. 40 A horgonyokat eloldották\, és a tengerben hagyták\, egyúttal a kormányrúd tartóköteleit is megeresztették\, és az orrvitorlát szélnek feszítve igyekeztek a part felé. 41 Mikor azonban a földnyelvhez értek\, ráfuttatták a hajót\, amelynek orra befúródva ott maradt mozdulatlanul\, hátsó része pedig a hullámveréstől kezdett szakadozni. 42 A katonáknak az volt a szándékuk\, hogy megölik a foglyokat\, nehogy valaki kiúszva elmeneküljön. 43 De a százados meg akarta menteni Pált\, visszatartotta őket elhatározásuktól\, és megparancsolta\, hogy akik úszni tudnak\, azok ugorjanak először a tengerbe\, és meneküljenek a szárazföldre\, 44 azután a többiek pedig\, ki deszkákon\, ki a hajó egyéb darabjain. Így történt\, hogy mindnyájan szerencsésen kimenekültek a szárazföldre.
URL:https://archive.nemmind1.hu/program/2015-julius-29/
CATEGORIES:Napi Ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR