BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv5.4.0//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://archive.nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Events for Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20160327T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20161030T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20160605T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20160605T235500
DTSTAMP:20260803T125840
CREATED:20160602T100522Z
LAST-MODIFIED:20160602T100651Z
UID:4948-1465084800-1465170900@archive.nemmind1.hu
SUMMARY:2016. június 5.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma \nLk 2\,1-20 \n1 Történt pedig azokban a napokban\, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. 2 Ez az első összeírás akkor történt\, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó. 3 Elment tehát mindenki a maga városába\, hogy összeírják. 4 Felment József is a galileai Názáretből Júdeába\, a Dávid városába\, amelyet Betlehemnek neveznek\, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt\, 5 hogy összeírják jegyesével\, Máriával együtt\, aki áldott állapotban volt. 6 És történt\, hogy amíg ott voltak\, eljött szülésének ideje\, 7 és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta\, és a jászolba fektette\, mivel a szálláson nem volt számukra hely. 8 Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt\, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. 9 És az Úr angyala megjelent nekik\, körülragyogta őket az Úr dicsősége\, és nagy félelem vett erőt rajtuk. 10 Az angyal pedig ezt mondta nekik: “Ne féljetek\, mert íme\, hirdetek nektek nagy örömet\, amely az egész nép öröme lesz: 11 Üdvözítő született ma nektek\, aki az Úr Krisztus\, a Dávid városában. 12 A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket\, aki bepólyálva fekszik a jászolban.” 13 És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal\, akik dicsérték az Istent\, és ezt mondták: 14 “Dicsőség a magasságban Istennek\, és a földön békesség\, és az emberekhez jóakarat.” 15 Miután elmentek tőlük az angyalok a mennybe\, a pásztorok így szóltak egymáshoz: “Menjünk el egészen Betlehemig\, és nézzük meg: hogyan is történt mindaz\, amiről üzent nekünk az Úr.” 16 Elmentek tehát sietve\, és megtalálták Máriát\, Józsefet\, és a jászolban fekvő kisgyermeket. 17 Amikor meglátták\, elmondták azt az üzenetet\, amelyet erről a kisgyermekről kaptak\, 18 és mindenki\, aki hallotta\, elcsodálkozott azon\, amit a pásztorok mondtak nekik. 19 Mária pedig mindezeket a dolgokat megőrizte\, és forgatta a szívében. 20 A pásztorok pedig visszatértek\, dicsőítve és magasztalva az Istent mindazért\, amit pontosan úgy hallottak és láttak\, ahogyan ő megüzente nekik. \n  \nPál levele az efezusiakhoz \nEf 2\,17-22 \n17 és eljött\, és “békességet hirdetett nektek\, a távoliaknak\, és békességet a közelieknek”. 18 Mert általa van szabad utunk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához. 19 Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények\, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek. 20 Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára\, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus\, 21 akiben az egész épület egybeilleszkedik\, és szent templommá növekszik az Úrban\, 22 és akiben ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által. \n  \nA bírák könyve \nBír 18 \n1 Abban az időben nem volt király Izráelben. – Abban az időben Dán törzse megfelelő területet keresett magának\, hogy letelepedjék\, mert addig nem jutott megfelelő örökséghez Izráel törzsei között. 2 A dániak elküldtek nemzetségükből öt férfit\, legbátrabb embereiket Corából és Estáólból\, hogy járják be és kémleljék ki az országot. Azt mondták nekik: Menjetek\, kémleljétek ki az országot! Így jutottak el az Efraim hegyvidékére\, a Míká házához\, s ott megszálltak. 3 Mert amikor a Míká házánál jártak\, felfigyeltek az ifjú lévita hangjára\, betértek oda\, és megkérdezték tőle: Ki hozott téged ide\, mit csinálsz itt\, és mi dolgod van itt? 4 Ő azt felelte nekik: Ezt meg ezt tette velem Míká\, megfogadott engem\, és a papja lettem. 5 Ekkor azt mondták neki: Kérdezd meg az Istent\, hogy megtudjuk: sikeres lesz-e az utunk\, amelyen járunk. 6 A pap azt mondta nekik: Menjetek el békességgel! Gondja van az Úrnak az útra\, amelyen jártok. 7 Azután továbbment az öt férfi\, és elérkezett Lajisba. Látták\, hogy a benne lakó nép biztonságban él\, szidóni módra\, nyugodtan és biztonságban\, és nincs senki az országban\, aki bántaná őket\, vagy uralkodnék fölöttük. Messze esnek a szidóniaktól is\, nincs senkivel semmiféle kapcsolatuk. 8 Mikor hazaérkeztek atyjukfiaihoz Corába és Estáólba\, megkérdezték tőlük atyjukfiai: Mi hírt hoztok? 9 Ők így feleltek: Induljatok\, vonuljunk föl ellenük\, mert olyan földet láttunk\, amely nagyon jó! Mit késlekedtek? Ne halogassátok az indulást\, menjetek és vegyétek birtokba azt a földet! 10 Ha odaértek\, egy olyan néphez értek\, amely biztonságban él\, és tágas az a föld mindenfelé. Bizony a kezetekbe adta azt Isten! Olyan hely az\, ahol nem hiányzik a világon semmi. 11 Fölkerekedett tehát Dán nemzetségéből\, Corából és Estáólból hatszáz fölfegyverzett ember. 12 Fölvonultak\, és tábort ütöttek Kirjat-Jeárimnál Júdában. Ezért hívják azt a helyet Dán táborának még ma is; ott van ez Kirjat-Jeárim mögött. 13 Majd tovább vonultak Efraim hegyvidékére\, és eljutottak Míká házához. 14 Ekkor megszólalt az az öt ember\, aki elment bejárni Lajis földjét\, és ezt mondták atyjukfiainak: Tudjátok-e\, hogy ezekben a házakban van éfód és házibálvány\, faragott és öntött bálványszobor? Ugye tudjátok\, mit kell tennetek? 15 Ekkor betértek oda\, bementek az ifjú lévita lakásába\, a Míká házánál\, és békességgel köszöntötték. 16 A dániak hatszáz fölfegyverzett embere pedig elállta a kapu bejáratát. 17 Az az öt ember\, aki elment bejárni azt a földet\, fölment\, és behatolt oda\, és magához vette a faragott szobrot\, az éfódot\, a házibálványt és az öntött bálványt. A pap pedig ott állt a kapu bejáratánál\, a hatszáz fölfegyverzett ember mellett. 18 Amikor tehát ezek bementek Míká házába\, és magukhoz vették a faragott szobrot\, az éfódot\, a házibálványt és az öntött bálványt\, megkérdezte tőlük a pap: Mit csináltok? 19 Azok ezt felelték neki: Hallgass\, fogd be a szád! Gyere velünk\, légy a mi atyánk és papunk! Mi jobb neked: ha egy ember házának vagy a papja\, vagy ha Izráelben egy egész törzsnek vagy nemzetségnek vagy a papja? 20 A pap megnyugodott\, magához vette az éfódot\, a házibálványt meg a faragott szobrot\, és beállt a nép közé. 21 Azután továbbmentek\, de az asszonyokat és a gyermekeket\, a jószágot és az értékes holmit a menet élére állították. 22 Alig távoztak el Míká házától\, amikor fegyverbe szólították a Míká házában és a háza környékén lakó embereket\, és ezek nyomon követték a dániakat. 23 Kiáltoztak a dániak után\, azok pedig visszafordultak\, és azt mondták Míkának: Mit akarsz\, hogy fegyverbe szólítottad embereidet? 24 Míká azt felelte: Elvittétek isteneimet\, amelyeket csináltattam\, meg a papomat\, és elmentetek! Mi marad nekem? És még ti mondjátok nekem\, hogy mit akarsz? 25 De a dániak ezt mondták: Egy hangot se halljunk\, különben rátok támadnak ezek a nekikeseredett emberek\, és akkor elveszíted mind magadnak\, mind házad népének az életét! 26 A dániak továbbmentek a maguk útján\, Míká pedig megfordult és hazament\, mert látta\, hogy azok erősebbek nála. 27 Azok tehát elvitték\, amit Míká csináltatott\, meg a papját is\, aki nála volt. Azután rátámadtak Lajisra\, a nyugalomban és biztonságban élő népre\, kardélre hányták őket\, a várost pedig fölperzselték. 28 Senki se menthette meg őket\, mert Szidóntól messze estek\, és nem volt senkivel kapcsolatuk\, mert a város Bét-Rehób völgyében feküdt. Azután újra fölépítették a várost és letelepedtek benne. 29 Elnevezték a várost Dánnak\, ősüknek\, Dánnak a nevéről\, aki Izráel szülöttje volt. Azelőtt Lajis volt a város neve. 30 Azután felállították maguknak a dániak a faragott bálványt\, és Manassé fiának\, Gérsómnak a fia\, Jónátán\, meg az ő fiai lettek Dán törzsének a papjai\, egészen az ország népének a fogságba viteléig. 31 Így állították fel maguknak azt a faragott bálványt\, amit Míká csináltatott\, és ott volt ez mindaddig\, amíg az Isten háza Silóban volt.
URL:https://archive.nemmind1.hu/program/2016-junius-5/
CATEGORIES:Napi Ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR