BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv5.4.0//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://archive.nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Events for Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20160327T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20161030T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20160313T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20160313T235500
DTSTAMP:20260804T012613
CREATED:20160229T104524Z
LAST-MODIFIED:20160229T104524Z
UID:4820-1457827200-1457913300@archive.nemmind1.hu
SUMMARY:2016. március 13.
DESCRIPTION:Dániel próféta könyve \nDán 4\,15-34 \n15 Én\, Nebukadneccar király\, ezt az álmot láttam\, te pedig\, Baltazár\, magyarázd meg\, mert országomnak egyetlen bölcse sem tudta megmagyarázni nekem. De neked tudnod kell\, mert szent\, isteni lélek van benned. 16 Ekkor Dániel\, más néven Baltazár\, egy pillanatra megdöbbent\, mert gondolatai megrémítették. De a király így szólt hozzá: Baltazár\, ne rémülj meg az álomtól és a jelentésétől! Baltazár erre így válaszolt: Uram\, szálljon az álom gyűlölőidre\, jelentése pedig ellenségeidre! 17 Az a fa\, amelyet láttál\, és amely olyan nagyra és hatalmasra nőtt\, hogy az égig ért\, és látható volt az egész földön\, 18 szép lombja és sok gyümölcse volt\, táplálékot nyújtott mindenkinek\, alatta tanyáztak a mezei vadak\, ágain fészkeltek az égi madarak\, 19 az te magad vagy\, ó\, király! Te lettél naggyá és hatalmassá; hatalmad megnőtt\, felér az égig\, és uralmad elér a föld széléig. 20 Annak pedig\, hogy a király egy szent angyalt látott leszállni a mennyből\, aki ezt mondta: Vágjátok ki ezt a fát és pusztítsátok el\, de a tövét gyökerestül hagyjátok a földben\, vas- és rézbilincsben a mező füve között\, hadd áztassa az ég harmatja\, és azt egye\, amit a mezei vadak\, míg csak hét időszak el nem telik fölötte! – 21 annak ez a magyarázata\, ó\, király: A Felségesnek az ítélete ér utol téged\, uram\, király! 22 Száműznek téged az emberek közül\, a mezei vadak közt tanyázol\, füvet eszel\, mint az ökrök\, és az ég harmatja áztat. Hét időszak telik így el fölötted\, amíg el nem ismered\, hogy a Felséges uralkodik az emberek királysága fölött\, és annak adja azt\, akinek akarja. 23 Azért mondták\, hogy a fa tövét gyökerestül hagyják meg\, mert királyságod megmarad\, mihelyt elismered\, hogy a menny uralkodik. 24 Azért\, ó\, király\, fogadd meg tanácsomat: Hagyj fel vétkeiddel\, légy igazságos\, és gonoszság helyett bánj irgalmasan a szegényekkel! Így boldogan élhetsz sokáig. 25 Mindez megtörtént Nebukadneccar királlyal. 26 Tizenkét hónap múlva\, amikor királyi palotája tetején sétált Babilonban\, 27 így szólt a király: Ez az a nagy Babilon\, amelyet én építettem királyi székhellyé hatalmam teljében\, fenségem dicsőítésére! 28 Alighogy a király kimondta ezeket a szavakat\, egy hang hallatszott a mennyből: Neked szól ez az üzenet\, Nebukadneccar király! Elvesztetted királyságodat! 29 Száműznek az emberek közül\, a mezei vadak közt tanyázol\, füvet eszel\, mint az ökrök\, és hét időszak múlik el fölötted\, amíg el nem ismered\, hogy a Felséges uralkodik az emberek királysága fölött\, és annak adja azt\, akinek akarja. 30 Azon nyomban beteljesedett ez a beszéd Nebukadneccaron. Száműzték az emberek közül\, füvet evett\, mint az ökrök\, és az ég harmatja áztatta testét\, míg olyan hosszúra nem nőtt a szőre\, mint a sasnak a tolla\, és olyan karmai nem lettek\, mint a madaraknak. 31 Amikor eltelt ez az idő\, én\, Nebukadneccar\, föltekintettem az égre\, és értelmem visszatért. Áldottam a Felségest\, dicsőítettem és magasztaltam az örökké élőt\, mert az ő uralma örök uralom\, és királysága megmarad nemzedékről nemzedékre. 32 A föld minden lakóját semminek tekinti\, tetszése szerint bánik a menny seregével és a föld lakóival. Senki sem foghatja le a kezét\, és senki sem mondhatja neki: mit csinálsz? 33 Abban az időben értelmem visszatért\, és királyságomhoz méltóan visszatért tündöklő dicsőségem is. Az udvari emberek és a főurak fölkerestek engem\, visszahelyeztek királyságomba\, és még nagyobb hatalomra jutottam. 34 Most azért én\, Nebukadneccar\, dicsérem\, magasztalom és dicsőítem a mennyei Királyt\, mert minden tette helyes\, eljárása igazságos\, és meg tudja alázni azokat\, akik kevélyen élnek. \n  \nMáté evangéliuma \nMt 21\,23-46 \n23 Azután bement a templomba\, és miközben tanított\, a főpapok a nép véneivel együtt odamentek hozzá\, és azt kérdezték tőle: “Milyen hatalommal teszed ezeket\, és ki adta neked ezt a hatalmat?” 24 Jézus így válaszolt nekik: “Én is kérdezek tőletek valamit\, és ha megfeleltek rá\, én is megmondom nektek\, milyen hatalommal teszem ezeket. 25 Honnan való volt a János keresztsége: mennyből vagy emberektől?” Ők pedig így tanakodtak egymás között: “Ha azt mondjuk: mennyből\, azt fogja mondani nekünk: Akkor miért nem hittetek neki? 26 Ha pedig azt mondjuk: emberektől\, akkor félnünk kell a sokaságtól\, mert Jánost mindenki prófétának tartja.” 27 Ezért ezt felelték Jézusnak: “Nem tudjuk.” Ő pedig így válaszolt nekik: “Én sem mondom meg nektek\, milyen hatalommal teszem ezeket.” 28 “De mi a véleményetek erről? Egy embernek két fia volt\, és az elsőhöz fordulva ezt mondta: Fiam\, menj\, dolgozz ma a szőlőben. 29 Ő így felelt: Nem akarok; később azonban meggondolta magát\, és elment. 30 Azután a másikhoz fordulva annak is ugyanezt mondta. Ő azonban így felelt: Megyek\, uram – de nem ment el. 31 Ki teljesítette a kettő közül az apja akaratát?” “Az első” – felelték. Jézus erre ezt mondta nekik: “Bizony\, mondom néktek: a vámszedők és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában. 32 Mert eljött hozzátok János az igazság útján\, de nem hittetek neki\, a vámszedők és a parázna nők pedig hittek neki. Ti azonban ezt látva még később sem gondoltátok meg magatokat\, hogy higgyetek neki.” 33 “Hallgassatok meg egy másik példázatot. Volt egy gazda\, aki szőlőt ültetett\, kerítéssel vette körül\, borsajtót készített\, és őrtornyot épített benne\, azután bérbe adta munkásoknak\, és idegenbe távozott. 34 Amikor elérkezett a szüret ideje\, elküldte szolgáit a munkásokhoz\, hogy vegyék át a neki járó termést. 35 A munkások megfogták szolgáit\, és kit megvertek\, kit megöltek\, kit pedig megköveztek közülük. 36 Aztán ismét küldött szolgákat\, többet\, mint először\, de ugyanígy bántak azokkal is. 37 Utoljára pedig fiát küldte el hozzájuk\, mert úgy gondolta: A fiamat meg fogják becsülni. 38 De amikor a munkások meglátták a fiát\, így szóltak maguk között: Ez az örökös: gyertek\, öljük meg\, és azután mienk lesz az öröksége. 39 Majd megfogták\, kidobták a szőlőn kívülre\, és megölték. 40 Vajon majd ha megjön a szőlő ura\, mit tesz ezekkel a munkásokkal?” 41 Ezt felelték neki: “Mivel gonoszak\, ő is gonoszul veszti el őket\, a szőlőt pedig más munkásoknak adja ki\, akik megadják a termést a maga idejében.” 42 Erre megkérdezte tőlük Jézus: “Sohasem olvastátok az Írásokban: Az a kő\, amelyet az építők megvetettek\, az lett a sarokkő\, az Úrtól lett ez\, és csodálatos a mi szemünkben. 43 Ezért mondom nektek\, hogy elvétetik tőletek az Isten országa\, és olyan népnek adatik\, amely megtermi annak gyümölcsét. 44 És aki erre a kőre esik\, összezúzza magát\, akire pedig ez a kő ráesik\, azt szétmorzsolja.” 45 Amikor a főpapok hallották példázatait\, megértették\, hogy róluk beszél. 46 Szerették volna elfogni\, de féltek a sokaságtól\, mert az prófétának tartotta.
URL:https://archive.nemmind1.hu/program/2016-marcius-13/
CATEGORIES:Napi Ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR