BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv5.4.0//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://archive.nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Events for Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20170326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20171029T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20170406T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20170406T235500
DTSTAMP:20260802T055937
CREATED:20170404T075439Z
LAST-MODIFIED:20170404T075439Z
UID:5184-1491436800-1491522900@archive.nemmind1.hu
SUMMARY:2017. április 6.
DESCRIPTION:Márk evangéliuma \nMk 14\,1-11 \n1 Két nap múlva volt a páska és a kovásztalan kenyerek ünnepe; a főpapok és az írástudók keresték a módját\, hogyan fogják el\, és öljék meg őt csellel; 2 mert ezt mondták: “Ne az ünnepen\, hogy zavargás ne legyen a nép körében.” 3 Amikor Betániában a leprás Simon házában volt\, és asztalhoz telepedett\, odament egy asszony\, akinél valódi és drága nárduskenet volt egy alabástrom tartóban: ezt az alabástrom tartót feltörte\, és ráöntötte a kenetet Jézus fejére. 4 Egyesek bosszankodtak magukban: “Mire való a kenetnek ez a pazarlása? 5 Hiszen el lehetett volna ezt adni több\, mint háromszáz dénárért\, és a pénzt a szegényeknek szétosztani.” És megharagudtak az asszonyra\, 6 de Jézus ezt mondta: “Hagyjátok őt! Miért bántjátok? Hiszen jót tett velem\, 7 mert a szegények mindig veletek vannak\, és amikor csak akartok\, jót tehettek velük\, én azonban nem leszek mindig veletek. 8 Megtette\, ami tőle telt: előre megkente a testemet a temetésre. 9 Bizony\, mondom néktek\, hogy az egész világon bárhol hirdetik majd az evangéliumot; amit ez az asszony tett\, azt is elmondják majd az ő emlékezetére.” 10 Ekkor Júdás Iskáriótes\, egy a tizenkettő közül\, elment a főpapokhoz\, hogy elárulja őt nekik. 11 Amikor azok ezt meghallották\, megörültek\, és megígérték\, hogy pénzt adnak neki. Ő pedig kereste a módját\, hogyan árulhatná el Jézust egy megfelelő pillanatban. \n  \nSámuel első könyve \n1Sám 25\,14-44 \n14 Abigailnak\, Nábál feleségének azonban megmondta az egyik legény\, hogy Dávid követeket küldött a pusztából\, hogy áldással köszöntsék urukat\, de ő rájuk förmedt. 15 Pedig azok az emberek igen jók voltak hozzánk. Nem is volt bántódásunk\, és semmink sem tűnt el az alatt az idő alatt\, amíg velük jártunk\, amikor a mezőn voltunk. 16 Olyanok voltak nekünk\, mint a várfal éjjel-nappal\, amíg a közelükben őriztük a nyájat. 17 Most már neked kell tudnod és látnod\, hogy mitévő légy\, mert kész a veszedelem urunk és egész háza népe ellen. De ő olyan megátalkodott ember\, hogy nem lehet beszélni vele. 18 Akkor Abigail sietve vett kétszáz kenyeret\, két tömlő bort és öt juhot elkészítve\, öt mérték pörkölt búzát\, száz csomó aszú szőlőt\, kétszáz fügekalácsot\, és szamarakra rakta. 19 A legényeknek ezt mondta: Menjetek előttem\, én is megyek utánatok. De férjének\, Nábálnak nem szólt semmit. 20 Amikor a szamáron ülve egy hegy által eltakarva lefelé ment\, Dávid éppen szemközt jött lefelé embereivel együtt\, és hirtelen összetalálkozott velük. 21 Dávid azt mondta: Bizony\, hiába vigyáztam ennek az embernek mindenére a pusztában\, hogy semmi se vesszen el abból\, ami az övé\, mert ő a jót rosszal viszonozta. 22 Úgy bánjon el az Isten Dávid ellenségeivel most és mindenkor\, hogy reggelre semmit sem hagyok meg mindabból\, ami az övé\, még egy kutyát sem. 23 Amikor megpillantotta Abigail Dávidot\, sietve leszállt a szamárról\, arcra esett Dávid előtt\, és a földre borult. 24 Lábához esett\, és ezt mondta: Uram\, én vagyok a bűnös\, mégis hadd szóljon hozzád szolgálóleányod\, és te hallgasd meg szolgálóleányod szavát! 25 Kérlek\, uram\, ne törődj Nábállal\, ezzel a megátalkodott emberrel\, mert olyan ő\, amilyen a neve. Bolond a neve\, és bolondságot csinál. A te szolgálóleányod azonban nem látta az én uram legényeit\, akiket küldtél. 26 Most pedig\, uram\, az élő Úrra és a te életedre mondom\, hogy az Úr az\, aki visszatartott téged a vérontástól és attól\, hogy magad segíts magadon. Úgy járjanak ellenségeid\, mint Nábál\, és akik vesztedre törnek\, uram! 27 Ezt az ajándékot pedig\, amelyet szolgálóleányod hozott neked\, uram\, adják a legényeknek\, akik az én urammal járnak együtt! 28 Bocsásd meg azért szolgálód hibáját\, mert a te házadat\, uram\, bizonyosan maradandóvá teszi az Úr\, hiszen az Úr harcait harcolod\, uram\, és nincs benned semmi rossz\, mióta élsz. 29 És ha akad\, aki üldöz\, és az életedre tör\, az életed\, uram\, akkor is az élők csomójába lesz kötve Istenednél\, az Úrnál. Ellenségeid életét pedig parittyája közepéből hajítja el! 30 Ha majd az Úr véghez viszi az én urammal mindazt a jót\, amit megígért\, és Izráel fejedelmévé tesz meg téged\, 31 akkor ne legyen egy ilyen botlásod\, és ne furdaljon\, uram\, a lelkiismeret\, hogy ok nélkül ontottál vért\, és magad segítettél magadon\, uram! És ha majd az Úr jót tesz veled\, uram\, ne feledkezz meg szolgálódról! 32 Akkor ezt mondta Dávid Abigailnak: Áldott az Úr\, Izráel Istene\, hogy elém küldött most téged. 33 Áldott a te okosságod\, és áldott vagy te magad is\, mert megakadályoztál ma a vérontásban és abban\, hogy magam segítsek magamon. 34 Bizony\, az élő Úrra\, Izráel Istenére mondom\, aki visszatartott attól\, hogy rosszat tegyek veled: ha nem sietsz\, és nem jössz elém\, akkor reggelre még egy kutyája sem maradt volna Nábálnak! 35 Azután átvette Dávid az asszony kezéből\, amit hozott\, és ezt mondta neki: Menj haza békességgel! Lásd\, hallgattam a szavadra\, és megbocsátottam. 36 Amikor Abigail visszaérkezett Nábálhoz\, olyan lakoma volt a házában\, akár egy király lakomája. Nábál jó hangulatban volt\, de annyira részeg\, hogy az asszony egyáltalán nem mondott el neki semmit egészen reggelig. 37 Reggel azután\, amikor kijózanodott Nábál\, elmondta neki a felesége ezeket a dolgokat. Erre elhalt a szíve\, és szinte kővé dermedt. 38 Mintegy tíz nap múlva aztán megverte az Úr Nábált\, és meghalt. 39 Amikor meghallotta Dávid\, hogy meghalt Nábál\, így szólt: Áldott az Úr\, mert befejezte peremet Nábállal\, aki gyalázott engem; visszatartotta szolgáját a gonoszságtól\, és visszafordította az Úr a gonoszságot Nábál fejére! Azután üzenetet küldött Dávid Abigailnak\, hogy el akarja venni feleségül. 40 Dávid szolgái elmentek Abigailhoz Karmelba\, és így szóltak hozzá: Dávid küldött bennünket hozzád\, mert el akar venni feleségül. 41 Az asszony fölkelt\, arccal a földre borult\, és ezt mondta: A te szolgálód szolgálóleány lesz\, és uram szolgáinak a lábát fogja mosni. 42 Azután Abigail sietve készülődött\, és szamárra ült\, öt cselédlány kísérte. Elment Dávid követeivel\, és a felesége lett. 43 A Jezréelből való Ahinóamot már előbb elvette Dávid\, és így ez a kettő lett a felesége. 44 Saul pedig a Gallimból való Paltihoz\, Lais fiához adta leányát\, Míkalt\, Dávid feleségét. \n 
URL:https://archive.nemmind1.hu/program/2017-aprilis-6/
CATEGORIES:Napi Ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR