BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv5.4.0//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://archive.nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Events for Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20170326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20171029T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20170408T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20170408T235500
DTSTAMP:20260802T055918
CREATED:20170404T075823Z
LAST-MODIFIED:20170404T075823Z
UID:5186-1491609600-1491695700@archive.nemmind1.hu
SUMMARY:2017. április 8.
DESCRIPTION:  \nMárk evangéliuma \nMk 14\,26-42 \n26 Miután elénekelték a zsoltárokat\, kimentek az Olajfák hegyére. 27 És akkor így szólt hozzájuk Jézus: “Mindnyájan megbotránkoztok bennem\, mert meg van írva: Megverem a pásztort\, és elszélednek a juhok. 28 De miután feltámadtam\, előttetek megyek Galileába.” 29 Péter ezt mondta neki: “Ha mindenki meg is botránkozik\, én akkor sem.” 30 Jézus így szólt hozzá: “Bizony\, mondom néked: te még ma\, ezen az éjszakán\, mielőtt kétszer megszólal a kakas\, háromszor tagadsz meg engem.” 31 Ő azonban annál inkább mondta: “Ha meg kell is halnom veled\, akkor sem tagadlak meg.” Ugyanígy beszéltek a többiek is. 32 Ekkor arra a helyre értek\, amelynek neve Gecsemáné\, és így szólt tanítványaihoz: “Üljetek le itt\, amíg imádkozom.” 33 Maga mellé vette Pétert\, Jakabot és Jánost\, azután rettegni és gyötrődni kezdett\, 34 majd így szólt hozzájuk: “Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt\, és virrasszatok.” 35 Egy kissé tovább ment\, a földre borult és imádkozott\, hogy ha lehetséges\, múljék el tőle ez az óra. 36 És így szólt: “Abbá\, Atyám! Minden lehetséges neked: vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne úgy legyen\, ahogy én akarom\, hanem amint te.” 37 Amikor visszament\, alva találta őket\, és így szólt Péterhez: “Simon\, alszol? Nem voltál képes egyetlen órát virrasztani? 38 Virrasszatok és imádkozzatok\, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész\, de a test erőtlen.” 39 Újra elment\, és ugyanazokkal a szavakkal imádkozott. 40 Amikor visszatért\, ismét alva találta őket\, mert szemük elnehezült; és nem tudták\, mit feleljenek neki. 41 Harmadszor is visszatért\, és így szólt hozzájuk: “Aludjatok tovább és pihenjetek! Elég! Eljött az óra! Íme\, átadatik az Emberfia a bűnösök kezébe. 42 Ébredjetek\, menjünk! Íme\, közel van\, aki engem elárul.” \n  \nSámuel első könyve \n1Sám 26\,13-25 \n13 Ezután átment Dávid a túlsó oldalra\, megállt messze a hegy tetején\, és nagy távolság volt köztük. 14 Így kiáltott Dávid a hadinépnek és Abnérnak\, Nér fiának: Abnér\, nem válaszolsz? Abnér így válaszolt: Ki vagy te\, hogy így kiáltozol a királynak? 15 Dávid ezt felelte Abnérnak: Te vagy az az ember\, akihez fogható nincsen Izráelben? Miért nem vigyáztál uradra\, a királyra? Hiszen bement valaki az embereim közül\, hogy elpusztítsa uradat\, a királyt! 16 Ezt nem jól tetted. Az élő Úrra mondom\, hogy a halál fiai vagytok\, mert nem őriztétek uratokat\, az Úr fölkentjét! Nézd csak meg\, hová lett a király lándzsája és a vizes korsó a feje mellől? 17 Saul megismerte Dávid hangját\, és ezt mondta: Nem a te hangod ez\, Dávid fiam? Dávid így felelt: De az én hangom\, uram királyom. 18 Miért üldözi szolgáját az én uram? – kérdezte. Mit követtem el\, és miféle gonoszság van bennem? 19 Most azért hallgassa meg\, uram királyom\, szolgájának a szavát. Ha az Úr ingerelt föl ellenem\, ő kiengesztelhető áldozattal. De ha emberek\, akkor legyen rajtuk az Úr átka\, mert elűztek engem\, hogy ne tartozzam az Úr örökségéhez\, és ezt mondták: Eredj\, szolgálj más isteneknek! 20 Ne hulljon azért vérem a földre az Úr színétől távol! Mert hadba vonult Izráel királya\, hogy megkeressen egy árva bolhát; mint fogolymadarat\, üldöz a hegyeken. 21 Akkor ezt mondta Saul: Vétkeztem! Térj vissza\, Dávid fiam! Nem követek el többé ellened gonoszságot\, hiszen drága volt előtted az életem ezen a napon. Bizony\, ostoba voltam\, és igen nagyot tévedtem. 22 Dávid így válaszolt: Itt van a király lándzsája. Jöjjön át egy legény\, és vigye el! 23 Az Úr mindenkinek megfizet a maga igazsága és hűsége szerint\, mert az Úr a kezembe adott ma téged\, de én nem akartam kezet emelni az Úr fölkentjére. 24 Amilyen értékes volt előttem a mai napon a te életed\, olyan értékes legyen az én életem is az Úr előtt\, és mentsen meg engem minden nyomorúságtól. 25 Akkor ezt mondta Saul Dávidnak: Légy áldott\, Dávid fiam! Bármibe fogsz\, véghez fogod vinni. És elment Dávid a maga útjára\, Saul is visszatért a maga lakóhelyére. \n 
URL:https://archive.nemmind1.hu/program/2017-aprilis-8/
CATEGORIES:Napi Ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR