BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv5.4.0//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://archive.nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Events for Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20170326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20171029T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20170305T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20170305T235500
DTSTAMP:20260802T081841
CREATED:20170302T082603Z
LAST-MODIFIED:20170302T082603Z
UID:5165-1488672000-1488758100@archive.nemmind1.hu
SUMMARY:2017. március 5.
DESCRIPTION:Márk evangéliuma \nMk 5\,1-20 \n1 Azután elmentek a tenger túlsó partjára\, a gadaraiak földjére. 2 Amikor kiszállt a hajóból\, egyszer csak szembejött vele a sírboltok közül egy tisztátalan lélektől megszállott ember\, 3 akinek a sírboltokban volt a lakása\, és akit már lánccal sem tudott megkötözni senki. 4 Mert már sokszor meg volt kötözve bilincsekkel és láncokkal\, de szétszaggatta a láncokat\, a bilincseket pedig összetörte\, úgyhogy senki sem tudta megfékezni. 5 Éjjel-nappal mindig a sírokban és a hegyek között tartózkodott\, kiáltozott és kővel vagdosta magát. 6 Amikor távolról meglátta Jézust\, odafutott\, leborult előtte\, 7 és hangosan felkiáltott: “Mi közöm hozzád\, Jézus\, a magasságos Isten Fia? Az Istenre kényszerítelek\, ne gyötörj engem!” 8 Jézus ugyanis ezt mondta neki: “Menj ki\, tisztátalan lélek ebből az emberből!” 9 És megkérdezte tőle: “Mi a neved?” Az így felelt: “Légió a nevem\, mert sokan vagyunk.” 10 És nagyon kérte\, hogy ne űzze el őket arról a vidékről. 11 Ott a hegyoldalban volt egy nagy legelésző disznónyáj\, 12 ezért a tisztátalan lelkek azt kérték tőle: “Küldj minket a disznókba\, hadd menjünk beléjük!” 13 Megengedte nekik\, a tisztátalan lelkek pedig kijöttek\, és a disznókba költöztek; mire a nyáj\, mintegy kétezer állat\, a meredekről a tengerbe rohant\, és belefulladt a vízbe. 14 Akik pedig legeltették\, elfutottak\, és elvitték a hírt a városba és a környező településekre. Erre kijöttek az emberek\, hogy lássák\, mi történt. 15 Amikor Jézus közelébe értek és látták\, hogy a megszállott\, akiben a légió volt\, felöltözve ül\, és eszénél van\, félelem fogta el őket. 16 Akik látták\, elmondták nekik: hogyan történt a dolog a megszállottal és a disznókkal. 17 Ekkor kérni kezdték Jézust\, hogy távozzék el a határukból. 18 Amikor azután beszállt a hajóba\, kérlelte őt az előbb még megszállott ember\, hogy mellette maradhasson. 19 Ő azonban nem engedte meg neki ezt\, hanem így szólt hozzá: “Menj haza a tieidhez\, és vidd hírül nekik\, milyen nagy dolgot tett az Úr veled\, és hogyan könyörült meg rajtad.” 20 Az pedig elment\, és hirdetni kezdte a Tízvárosban\, hogy milyen nagy jót tett vele Jézus\, amin azután mindenki csodálkozott. \n  \nA zsoltárok könyve \nZsolt 32 \n1 Dávid tanítókölteménye. Boldog\, akinek hűtlensége megbocsáttatott\, vétke eltöröltetett. 2 Boldog az az ember\, akinek az Úr nem rója fel bűnét\, és nincs lelkében álnokság. 3 Míg hallgattam\, kiszáradtak csontjaim\, egész nap jajgatnom kellett. 4 Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed\, erőm ellankadt\, mint a nyári hőségben. (Szela.) 5 Megvallottam neked vétkemet\, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam\, hogy bevallom hűtlenségemet az Úrnak\, és te megbocsátottad bűnömet\, amit vétettem. (Szela.) 6 Ezért hozzád imádkozzék minden hívő\, amíg megtalálhat. Ha nagy vizek áradnak is\, nem érik el őt. 7 Te vagy az oltalmam\, megóvsz a bajtól\, körülveszel a szabadulás örömével. (Szela.) 8 Bölccsé teszlek\, és megtanítalak\, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok\, rajtad lesz a szemem. 9 Ne legyetek olyan oktalanok\, mint a ló vagy az öszvér\, amelynek kantárral és zablával kell fékezni szilajságát\, másképpen nem közelít hozzád. 10 Sok fájdalom éri a bűnöst\, de aki bízik az Úrban\, azt ő szeretettel veszi körül. 11 Örüljetek az Úrnak\, ujjongjatok\, ti igazak! Vigadjatok mind\, ti igaz szívűek! \n  \nSámuel első könyve \n1Sám 9\,1-13 \n1 Volt egy benjámini származású tehetős ember Benjáminban\, akinek Kís volt a neve\, Abiélnek a fia\, aki Cerór fia\, aki Bekórat fia\, aki Afíah fia volt. 2 Volt neki egy Saul nevű fia\, szép ifjú. Nem volt nála szebb Izráel fiai között; egy fejjel magasabb volt az egész népnél. 3 Egyszer elvesztek Kísnek\, Saul apjának a szamarai. Kís ezt mondta a fiának\, Saulnak: Végy magad mellé egy legényt\, indulj útnak\, és keresd meg a szamarakat! 4 Bejárták Efraim hegyvidékét\, és bejárták Sálisá földjét\, de nem találták meg. Majd bejárták Saalim földjét\, de ott sem voltak. Végül bejárták Benjámin földjét\, de nem találták meg. 5 Amikor Cúf földjére értek\, ezt mondta Saul a vele levő legénynek: Gyere\, menjünk vissza\, különben apám értünk fog már aggódni\, nem a szamarakért. 6 De ő így felelt neki: Nézd\, az Isten embere itt van ebben a városban. Tisztelik ezt az embert\, mert minden beteljesedik\, amit mond. Menjünk el hozzá\, talán meg tudja mondani nekünk\, hogy melyik úton menjünk. 7 Saul ezt mondta legényének: Jól van\, menjünk\, de mit viszünk annak az embernek? Hiszen a kenyér elfogyott a tarisznyából\, és nincs mit vinnünk ajándékba az Isten emberének. Mi van nálunk? 8 A legény megint válaszolt Saulnak: Nézd\, van nálam egy negyed ezüstsekel. Odaadom az Isten emberének\, hogy mutassa meg nekünk az utat. 9 Azelőtt ezt mondták Izráelben\, ha valaki elment Istent megkérdezni: Gyertek\, menjünk el a látóhoz! Mert akit ma prófétának neveznek\, azt régebben látónak hívták. 10 Akkor ezt mondta Saul a legénynek: Jól beszélsz! Gyere\, menjünk! Elmentek tehát abba a városba\, ahol az Isten embere lakott. 11 Amikor a domboldalon mentek fölfelé a városba\, leányokkal találkoztak\, akik vizet meríteni jöttek. Megszólították őket: Itt van-e a látó? 12 Ők pedig így válaszoltak nekik: Igen\, éppen itt van! Csak siess\, mert ma érkezett a városba\, hiszen ma áldozati lakomája lesz a népnek az áldozóhalmon. 13 Ha bementek a városba\, még ott találjátok\, mielőtt fölmegy enni az áldozóhalomra\, mert nem eszik addig a nép\, amíg ő meg nem érkezik. Ő áldja meg az áldozatot\, és azután esznek a meghívottak. Csak menjetek föl\, most ott találjátok!
URL:https://archive.nemmind1.hu/program/2017-marcius-5/
CATEGORIES:Napi Ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR