BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv5.4.0//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://archive.nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Events for Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20200329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20201025T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20201012T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20201012T235500
DTSTAMP:20260606T091945
CREATED:20200924T173302Z
LAST-MODIFIED:20200924T173302Z
UID:5655-1602460800-1602546900@archive.nemmind1.hu
SUMMARY:2020. 10. 12.
DESCRIPTION:Sámuel második könyve 13. fejezet\, 1-19\nAmnón és Támár\n1Ezek után a következő dolog történt: volt Absolonnak\, Dávid fiának egy szép húga\, akinek Támár volt a neve. Megszerette őt Amnón\, Dávid fia. 2Amnón annyira epekedett húgáért\, Támárért\, hogy szinte belebetegedett\, mert a leány szűz volt\, és Amnón lehetetlennek látta\, hogy valamit is tehessen vele. 3Volt azonban Amnónnak egy Jónádáb nevű barátja\, Sammának\, Dávid testvérének a fia. Jónádáb agyafúrt ember volt. 4Ezt mondta neki: Mi az oka\, hercegem\, hogy napról napra levertebb vagy? Nem mondanád meg nekem? Amnón ezt felelte neki: Támárba\, Absolon öcsém húgába vagyok szerelmes. 5Jónádáb ezt mondta neki: Feküdj ágyba\, és tettesd magad betegnek! Ha eljön apád\, hogy meglátogasson\, ezt mondd neki: Hadd jöjjön ide Támár húgom\, hogy ennem adjon! Szemem láttára készítse el az ételt\, hogy lássam\, és az ő kezéből egyem! 6Lefeküdt tehát Amnón\, és betegnek tettette magát. Amikor elment a király\, hogy meglátogassa\, ezt mondta Amnón a királynak: Hadd jöjjön ide Támár húgom\, és süssön szemem láttára néhány süteményt\, az ő kezéből szeretnék enni! 7Akkor üzenetet küldött Dávid Támárnak a palotába: Menj el Amnón bátyád házába\, és készíts neki valami ennivalót! 8El is ment Támár bátyjának\, Amnónnak a házába\, aki ágyban volt. Fogta a tésztát\, meggyúrta\, a szeme láttára kiszaggatta\, és megsütötte a süteményt. 9Azután fogta a serpenyőt\, és feltálalta neki\, de ő nem akart enni. Majd azt mondta Amnón: Küldjetek ki innen mindenkit! Ki is ment onnan mindenki. 10Akkor ezt mondta Amnón Támárnak: Hozd be az ételt a hálószobába\, a kezedből szeretnék enni! Fogta tehát Támár a süteményt\, amelyet készített\, és bevitte a hálószobába bátyjának\, Amnónnak. 11Amikor odanyújtotta neki\, hogy egyék\, az megragadta őt\, és ezt mondta neki: Gyere\, húgom\, hálj velem! 12Ő azonban ezt mondta neki: Jaj\, bátyám\, ne kövess el rajtam erőszakot\, mert nem szabad így cselekedni Izráelben! Ne kövess el ilyen gyalázatot! 13Én hová menjek majd szégyenemben? Téged pedig gyalázatosnak fognak tartani Izráelben. Inkább beszélj a királlyal\, bizonyára nem tagad meg engem tőled. 14De ő nem akart hallgatni rá\, és mert erősebb volt nála\, erőszakot követett el rajta\, és vele hált. 15Utána azonban annyira meggyűlölte őt Amnón\, hogy nagyobb lett a gyűlölete\, amellyel gyűlölte\, annál a szerelemnél\, amellyel szerette\, és ezt mondta neki Amnón: Kelj fel\, eredj innen! 16De ő ezt felelte neki: Ha elküldesz\, akkor még nagyobb gonoszságot követsz el annál\, amit már elkövettél rajtam. De ő nem akart hallgatni rá\, 17sőt kiáltott a szolgálatára álló legénynek\, és ezt parancsolta: Kergessétek ki innen ezt a lányt az utcára\, és zárd be utána az ajtót! 18Támáron tarka ruha volt\, mert ilyen köntösbe szoktak öltözni a király szűz lányai. A szolga kivezette őt az utcára\, és bezárta utána az ajtót. 19Támár ekkor hamut hintett a fejére\, és megszaggatta a tarka ruhát\, amely rajta volt. Kezét a fejére kulcsolta\, és jajveszékelve járt-kelt. \nPál első levele a korinthusiakhoz 15. fejezet\, 35-58\nA test feltámadása\n35De megkérdezhetné valaki: hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testben jelennek meg? 36Esztelen! Amit elvetsz\, nem kel életre\, míg előbb meg nem hal\, 37és amikor vetsz\, nem a leendő testet veted el\, hanem csak a magot\, talán búzáét vagy valami másét. 38De Isten olyan testet ad annak\, amilyet elhatározott\, mégpedig minden egyes magnak a neki megfelelő testet. 39Nem minden test egyforma\, hanem más az embereké\, más az állatoké\, más a madaraké\, és más a halaké. 40Vannak mennyei testek\, és vannak földi testek\, de más a mennyeiek fényessége\, és más a földieké. 41Más a nap fényessége\, más a hold fényessége\, és más a csillagok fényessége: mert egyik csillag fényességben különbözik a másik csillagtól. 42Így van a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban\, feltámasztatik romolhatatlanságban; 43elvettetik gyalázatban\, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtlenségben\, feltámasztatik erőben. 44Elvettetik földi test\, feltámasztatik lelki test. Ha van földi test\, van lelki test is. 45Így is van megírva: „Az első ember\, Ádám\, élőlénnyé lett”\, az utolsó Ádám pedig megelevenítő Lélekké. 46De nem a lelki az első\, hanem a földi\, azután a lelki. 47Az első ember a föld porából való\, a második ember mennyből való. 48Amilyen a földből való\, olyanok a földiek is\, és amilyen a mennyből való\, olyanok a mennyeiek is. 49És amint viseltük a földinek a képét\, úgy fogjuk viselni a mennyeinek a képét is. 50Azt mondom\, testvéreim\, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát\, a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. 51Íme\, titkot mondok nektek: nem fogunk ugyan mindnyájan meghalni\, de mindnyájan el fogunk változni. 52Hirtelen egy szempillantás alatt\, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona\, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban\, mi pedig elváltozunk. 53Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie\, és e halandónak halhatatlanságba. 54Amikor pedig ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik\, és ez a halandó halhatatlanságba öltözik\, akkor teljesül be\, ami meg van írva: „Teljes a diadal a halál fölött! 55Halál\, hol a te diadalod? Halál\, hol a te fullánkod?” 56A halál fullánkja a bűn\, a bűn ereje pedig a törvény. 57De hála legyen Istennek\, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által! 58Ezért\, szeretett testvéreim\, legyetek szilárdak\, rendíthetetlenek\, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában\, hiszen tudjátok\, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.
URL:https://archive.nemmind1.hu/program/2020-10-12/
CATEGORIES:Napi Ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR