BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv5.4.0//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://archive.nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Events for Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20200329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20201025T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20201024T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20201024T235500
DTSTAMP:20260605T210559
CREATED:20200929T155739Z
LAST-MODIFIED:20200929T155739Z
UID:5668-1603497600-1603583700@archive.nemmind1.hu
SUMMARY:2020. 10. 24.
DESCRIPTION:Sámuel második könyve 18. fejezet\, 1-18\nAbsolon veresége és halála\n1Ezután számba vette Dávid a vele levő hadinépet\, és ezredeseket meg századosokat állított az élükre. 2Dávid a hadinép egyharmadát Jóábra bízta\, egyharmadát Abísajra\, Cerújá fiára\, Jóáb testvérére\, egyharmadát pedig a gáti Ittajra. A király ezt mondta a népnek: Magam is veletek megyek! 3De a nép így felelt: Nem jöhetsz\, mert ha mi megfutamodunk is\, az nem számít; sőt ha a sereg fele meg is halna\, az sem számít semmit. De te annyit érsz\, mint tízezer magunkfajta ember. Jobb tehát\, ha a városból segítesz bennünket. 4A király ezt mondta nekik: Úgy teszek\, ahogy jónak látjátok. Majd odaállt a király a kapu mellé\, az egész hadinép pedig kivonult századonként és ezredenként. 5Jóábnak\, Abísajnak és Ittajnak megparancsolta a király: Az én kedvemért bánjatok kíméletesen azzal a fiúval\, Absolonnal! Hallotta az egész hadinép is\, hogy mit parancsolt a király Absolon felől minden vezérének. 6Azután kivonult a hadinép a mezőre Izráel ellen\, de az ütközetre az efraimi erdőben került sor. 7Ott verték meg az izráeli sereget Dávid emberei. Nagy vereség érte ott őket azon a napon: elesett húszezer ember. 8Kiterjedt a harc arra az egész vidékre\, és a hadinépből sokkal többet pusztított el az erdő azon a napon\, mint ahányan a csatatéren pusztultak el. 9Dávid emberei egyszer csak rábukkantak Absolonra: Absolon egy öszvéren nyargalt; az öszvér beszaladt egy nagy tölgyfa sűrű ágai alá\, Absolon pedig hajánál fogva fennakadt a tölgyfán. Ott lógott ég és föld között\, mert az öszvér kiszaladt alóla. 10Meglátta ezt valaki\, és jelentette Jóábnak. Ezt mondta: Láttam\, hogy Absolon egy tölgyfán függ! 11Jóáb ezt mondta annak\, aki a hírt hozta: Ha láttad\, miért nem terítetted mindjárt a földre? Gondom lett volna rá\, hogy tíz ezüstöt meg egy övet adjak neked. 12De az az ember így felelt Jóábnak: Ha ezer ezüst ütné is a markomat\, akkor sem emelnék kezet a király fiára. Hiszen fülünk hallatára parancsolta meg a király neked\, Abísajnak meg Ittajnak\, hogy vigyázzatok arra a fiúra\, Absolonra! 13Ha pedig alattomban elbántam volna vele\, te sem fogtad volna a pártomat\, hiszen a király előtt semmi sem marad titokban. 14Jóáb erre így felelt: Mit is vesztegetem veled az időmet?! Majd három dárdát kapott a kezébe\, és beledöfte őket Absolon szívébe\, aki még életben volt a tölgyfán. 15Azután körülfogta Absolont Jóáb tíz fegyverhordozó legénye\, levágták és megölték. 16Ekkor Jóáb megfújta a kürtöt\, mire a hadinép felhagyott Izráel üldözésével\, mert Jóáb megállást parancsolt a népnek. 17Absolont pedig fogták\, beledobták az erdőben egy nagy gödörbe\, és egy igen nagy kőrakást hánytak rá. Az izráeliek pedig mind elfutottak\, mindenki a maga otthonába. 18Absolon még életében vett magának egy emlékoszlopot\, és felállította azt a Király-völgyben\, mert ezt gondolta: Nincs fiam\, aki fenntartaná nevem emlékét. Ezért saját magáról nevezte el az oszlopot; Absolon emlékoszlopának hívják azt még ma is. \nPál második levele a korinthusiakhoz 5. fejezet\, 11-21\nKrisztus szorongató szeretete\n11Mivel tehát ismerjük az Úr félelmét\, embereket győzünk meg\, Isten előtt pedig nyíltan állunk. Remélem azonban\, hogy a ti lelkiismeretetek előtt is nyíltan állunk. 12Nem önmagunkat ajánljuk ismét nektek\, hanem lehetőséget adunk nektek a velünk való dicsekedésre\, hogy legyen mit felelnetek azoknak\, akik azzal dicsekednek\, ami csak látszat\, és nem azzal\, ami a szívben van. 13Ha ugyanis révületbe estünk\, Istenért történt\, ha pedig józanok vagyunk\, értetek van. 14Mert Krisztus szeretete szorongat minket\, mivel azt tartjuk\, hogy ha egy meghalt mindenkiért\, akkor mindenki meghalt; 15és azért halt meg mindenkiért\, hogy akik élnek\, többé ne önmaguknak éljenek\, hanem annak\, aki értük meghalt és feltámadt.\nA békéltetés szolgálata\n16Úgyhogy mi mostantól fogva senkit nem ismerünk test szerint: ha ismertük is Krisztust test szerint\, most már őt sem így ismerjük. 17Ezért ha valaki Krisztusban van\, új teremtés az: a régi elmúlt\, és íme: új jött létre. 18Mindez pedig Istentől van\, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által\, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát. 19Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával\, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket\, és ránk bízta a békéltetés igéjét. 20Tehát Krisztusért járva követségben\, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk\, béküljetek meg Istennel! 21Mert azt\, aki nem ismert bűnt\, bűnné tette értünk\, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.
URL:https://archive.nemmind1.hu/program/2020-10-24/
CATEGORIES:Napi Ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR