2013. május 30.

Apostolok cselekedeteiről írott könyv 19. fejezet, 8-22. versek:

⁸Azután eljárt a zsinagógába, ahol három hónapon át bátran szólt, vitázott, és igyekezett meggyőzni őket az Isten országának dolgairól. ⁹Amikor pedig egyesek ellenálltak és nem hittek, sőt gyalázták az Úr útját az egész nép előtt, otthagyta őket, a tanítványokat is távol tartotta tőlük, és mindennap egy Tirannosz nevű ember iskolájában tanított.  ¹⁰Ez két éven át tartott, úgyhogy mindazok, akik Ázsiában laktak, meghallották az Úr igéjét, mind a zsidók, mind a görögök. ¹¹Isten pedig nem mindennapi csodákat tett Pál keze által; ¹²úgyhogy még a testén levő kendőket vagy kötényeket is elvitték a betegekhez, és a betegségek eltávoztak tőlük, a gonosz lelkek pedig kimentek belőlük.  ¹³Erre a vándorló zsidó ördögűzők közül is megkísérelték néhányan, hogy a gonosz lelkektől megszállottak felett kimondják az Úr Jézus nevét. Így szóltak: „Kényszerítünk titeket arra a Jézusra, akit Pál hirdet!” ¹⁴Egy Szkéva nevű zsidó főpap hét fia is ezt tette. ¹⁵A gonosz lélek azonban visszafelelt, és azt mondta nekik: „Jézust ismerem, Pálról is tudok, de ti kik vagytok?” ¹⁶Az az ember pedig, akiben a gonosz lélek volt, rájuk ugrott, legyűrte őket, és föléjük kerekedett, úgyhogy meztelenül és sebesülten futottak ki abból a házból. ¹⁷Tudomására jutott ez minden Efezusban lakó zsidónak és görögnek, úgyhogy félelem szállta meg mindnyájukat, és magasztalták az Úr Jézus nevét. ¹⁸A hívők közül is sokan eljöttek, megvallották és elbeszélték ilyenféle mesterkedéseiket. ¹⁹Azok közül sokan, akik a varázslást űzték, összehordták könyveiket, és mindenki szeme láttára elégették. Mikor kiszámították a könyvek értékét, ötvenezer ezüstpénzre becsülték. ²⁰Így az Úr ereje által az ige hatalmasan terjedt és megerősödött. ²¹Amikor mindez megtörtént, Pál elhatározta a Lélek által, hogy Macedóniát és Akháját bejárva, Jeruzsálembe megy. Így szólt: „Miután ott már voltam, Rómát is meg kell látnom.”  ²²Elküldött Macedóniába kettőt azok közül, akik neki szolgáltak, Timóteust és Erásztoszt; ő pedig egy ideig Ázsiában maradt.

Ézsaiás próféta könyve 32. fejezet, 9-20. versek:

⁹Ti könnyelmű asszonyok, halljátok meg szavam! Ti elbizakodott leányok, figyeljetek beszédemre!  ¹⁰Alig egy év múlva reszkettek, ti elbizakodottak, mert nem lesz többé szüret, nem lesz gyümölcsszedés! ¹¹Borzadjatok, ti könnyelműek, reszkessetek, ti elbizakodottak! Vetkőzzetek meztelenre, csak ágyékkötőt öltsetek! ¹²Mellet verve gyászoljátok a gyönyörű mezőket, a termő szőlőtőkét, ¹³népem termőföldjét, melyet tövis és gaz ver föl, és a vigadozó város sok vidám házát! ¹⁴Mert elhagyott lesz a kastély, elnémul a város lármája, a várhegy és a bástya barlang lesz mindörökre, ahol zebrák viháncolnak és nyájak legelésznek. ¹⁵Végül kiárad ránk a lélek a magasból. Akkor majd a puszta kertté válik, a kert pedig erdőnek látszik.  ¹⁶A pusztában is jog lakik, a kertben igazság honol.  ¹⁷Az igazság békét teremt, és az igazság a békét és a biztonságot szolgálja örökké. ¹⁸Békés hajlékban lakik majd népem, biztonságos lakóhelyeken, gondtalan nyugalomban.  ¹⁹De jégeső hull, és ledől az erdő, a város pedig elsüllyed a mélyben.  ²⁰Boldogok vagytok, akik mindenütt víz mellett vethettek, és szabadjára engedhetitek az ökröt és a szamarat.