„Azért vagyok keresztyén, mert Isten kegyelme által lettem, aki vagyok, s még valami hátra van. Nem saját, hanem Isten újat készítő lehetőségéből.” Vályi Nagy Ervin

„Keresztyén voltom azonos élettörténetemmel, s én ezt a történetet – a bűnbocsánat hitében – vállalom. Ebben az élettörténetben látogatott meg a Naptámadat (Lk 1,78), s maradt velem minden napon, jó és rossz napokon egyformán, az a Jézus Krisztus, akinek jelenléte öröm és gyönyörűség (Zsolt 16). Így, Őáltala lettem keresztyénné, s mert lettem, vagyok is. Létezésem és keresztyén voltom azonos. „Nem gondolom, hogy már elértem volna” (Fil 3,13), hogy már az volnék, akivé rendeltettem, rész szerint való bennem a krisztusi, de ezért a töredékért is hálás vagyok, mivel ez több minden más teljességnél. Isten majd kiegészíti – egy késői Hördelin-töredékkel szólva. Azért vagyok keresztyén, mert Isten kegyelme által lettem, aki vagyok, s még valami hátra van. Nem saját, hanem Isten újat készítő lehetőségéből.” (Vályi Nagy Ervin: Miért vagyok keresztyén?, Vigila 1975/12.