2014. április 20.

Jób könyve

Jób 19,21-29

²¹ Könyörüljetek, könyörüljetek rajtam, barátaim, mert Isten keze vert meg engem! ²² Miért üldöztök, mint az Isten, miért nem elégedtek meg testemmel? ²³ Bárcsak leírnák szavaimat, bárcsak följegyeznék egy könyvbe, ²⁴ vas íróvesszővel és ólommal minden időkre kősziklába vésnék! ²⁵ Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött, ²⁶ s ha ez a bőröm lefoszlik is, testemben látom meg az Istent. ²⁷ Saját magam látom meg őt, tulajdon szemeim látják meg, nem más, bár veséim is megemésztetnek. ²⁸ Ha ezt mondjátok: Mivel kényszerítsük őt, hogy megtaláljuk bajának a gyökerét, ²⁹ akkor rettegjetek a fegyvertől, mert a harag fegyveres büntetést szül, és megtudjátok, hogy van ítélőbíró.

Márk evangéliuma

Mk 16,1-8

¹ Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, a Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus testét. ² A hét első napján, korán reggel, napkeltekor, elmentek a sírbolthoz, ³ és erről beszéltek egymás között: “Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról?” ⁴ Ekkor felnéztek, és látták, hogy a kő el van hengerítve. Pedig az igen nagy volt. ⁵ És amikor bementek a sírboltba, látták, hogy egy fehér ruhába öltözött ifjú ül jobb felől, és megrettentek. ⁶ De az így szólt hozzájuk: “Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették. ⁷ De menjetek el, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt, amint megmondta nektek.” ⁸ Ekkor kijöttek, és elfutottak a sírbolttól, mert remegés és döbbenet fogta el őket; és senkinek sem mondtak el semmit, mert féltek.

A jelenések könyve

Jel 8,7-13

⁷ Trombitált az első, és jégeső támadt, és tűz vérrel keverve, és lehullott a földre: megégett a föld harmada, megégett a fák harmada és megégett a zöld fű is mind. ⁸ A második angyal is trombitált, és valami tűzzel égő nagy hegy zuhant a tengerbe, és a tenger harmada vérré lett: ⁹ elpusztult a tenger teremtményeinek harmada, amiben csak élet volt, és megsemmisült a hajók harmada is. ¹⁰ A harmadik angyal is trombitált, és az égből egy nagy égő csillag hullott le, mint egy lámpás, és ráesett a folyók harmadára, és a vizek forrásaira. ¹¹ A csillag neve pedig Üröm, és ürömmé lett a vizek harmada, és sok ember meghalt a vizektől, mert azok keserűvé váltak. ¹² A negyedik angyal is trombitált, és csapás érte a nap harmadát, a hold harmadát és a csillagok harmadát, hogy elsötétüljön harmadrészük, a nappal se legyen világos harmadáig, az éjszaka is ugyanígy. ¹³ Ekkor láttam és hallottam, hogy egy magános sas átrepül az ég közepén, és hatalmas hangon ezt mondja: “Jaj, jaj, jaj azoknak, akik a földön laknak, a másik három angyal trombitájának hangja miatt, akik még ezután trombitálnak.”