2015. január 24.

János evangéliuma

Jn 6,60-65

60 Tanítványai közül sokan, amikor ezt hallották, így szóltak: “Kemény beszéd ez: ki hallgathatja őt?” 61 Mivel pedig Jézus magától is tudta, hogy ezért zúgolódnak tanítványai, így szólt hozzájuk: “Ez megbotránkoztat titeket? 62 Hát ha majd meglátjátok az Emberfiát felmenni oda, ahol előzőleg volt? 63 A lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit: azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet. 64 De vannak közöttetek néhányan, akik nem hisznek.” Mert Jézus kezdettől fogva tudta, hogy kik azok, akik nem hisznek, és ki az, aki el fogja árulni őt. 65 És így folytatta: “Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, ha nem adta meg ezt neki az Atya.”

A példabeszédek könyve

Péld 19,10-29

10 Nem illik az ostobához a fényűzés, sem a szolgához az uralkodás a vezetőkön. 11 Az értelmes ember türelmes, díszére válik, ha megbocsátja a vétket. 12 Ha a király haragszik, olyan, mintha oroszlán morogna, de jóakarata olyan, mint a fűre hulló harmat. 13 Apjának szerencsétlensége az ostoba fiú, és mint a szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony. 14 A ház és a vagyon apai örökség, de az Úrtól van az okos feleség. 15 A restség mély álomba merít, és a lusta ember éhezik. 16 Aki megtartja a parancsot, megtartja életét, de aki nem törődik teendőivel, meghal. 17 Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét. 18 Fenyítsd meg fiadat, míg van remény, de ne vigyen odáig indulatod, hogy halálát okozd! 19 A nagy haragú ember fizessen bírságot, mert ha elengeded neki, még nő a haragja. 20 Hallgass a tanácsra, és fogadd el az intést, hogy végre bölcs légy! 21 Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az Úr tanácsa valósul meg. 22 Amit az embertől megkívánnak, az a hűség, ezért jobb a szegény ember a hazugnál. 23 Az Úr félelme életet jelent: az ember elégedetten alszik, nem éri veszedelem. 24 Belenyújtja kezét a rest a tálba, de már a szájához nem viszi. 25 Ha megvered a csúfolódót, az együgyű okul, ha megfedded az okost, az belátja annak értelmét. 26 Szégyellni való és gyalázatos az a fiú, aki bántalmazza apját, vagy elkergeti anyját. 27 Ha nem hallgatsz, fiam, az intésre, tévelyegni fogsz, okos tanítások nélkül! 28 A haszontalan tanú csúfot űz a törvényből, a bűnösök szája pedig csak úgy nyeli az álnokságot. 29 A csúfolódókat készen várja az ítélet, és az ostobák hátát az ütleg.