2020. 12. 10.

Jób könyve 30. fejezet, 16-31
Jób Istentől kér segítséget
16Fogytán van már a lelkierőm, a nyomorúság napjai tartanak fogva. 17Éjszaka nyilallnak csontjaimban, és kínjaim nem csillapodnak. 18Hatalmas erővel kapta el ruhámat, szorosan átkarolt derekamnál fogva, 19és belevert a sárba; hasonló lettem a porhoz és a hamuhoz. 20Segítségért kiáltok hozzád, de te nem válaszolsz. Ott állok előtted, de észre sem veszel. 21Kegyetlenné váltál irántam. Erős kézzel üldözöl engem. 22Fölemelsz, és elsodorsz a széllel, szétmállasztasz a viharban. 23Jól tudom, hogy halálba viszel, abba a házba, ahol minden élő találkozik. 24De a roskadozó nem nyújthatja ki a kezét? Aki veszélyben van, nem kiálthat segítségért? 25Nem sírtam-e azért, kire nehéz napok jártak? Nem volt-e lelkem szomorú a szegény miatt? 26Bizony, jót reméltem, de rossz következett. Világosságot vártam, és sűrű homály jött. 27Nyugtalanság tört rám, mely nem csillapodik; elértek a nyomorúság napjai, 28feketén járok, de nem a nap hevétől. Fölkelek, és segítségért kiáltok a gyülekezetben. 29A sakálok testvére lettem és a struccok társa. 30Bőröm megfeketedett, és hámlik le rólam, csontom pedig ég a láz miatt. 31Citerám gyászosan szól, sípom síró hangon.

A zsidókhoz írt levél 8. fejezet, 1-5
Krisztus új szövetség közbenjárója
1Az elmondottakban pedig ez a legfontosabb: olyan főpapunk van, aki a felséges Isten trónusának a jobbjára ült a mennyekben; 2annak a szentélynek és igazi sátornak szolgájaként, amelyet az Úr épített, nem pedig ember. 3Mert minden főpap ajándékok és áldozatok bemutatására rendeltetett, ezért szükséges, hogy ő is vihessen valamit áldozatul. 4Ha tehát a földön volna, nem is lehetne pap, mert már vannak olyanok, akik a törvény szerint bemutatják az áldozati ajándékokat. 5Ezek a papok a mennyei dolgok képmásának és árnyékának szolgálnak, ahogyan Isten parancsolta Mózesnek, amikor el akarta készíteni a sátort. Mert így szólt: „Vigyázz, mindent aszerint a minta szerint készíts el, amelyet a hegyen megmutattam neked.”