2020. 12. 13.

Jób könyve 33. fejezet
Isten megbocsát a megtérőknek
1Halld meg ezért, Jób, az én szavaimat, figyelj minden beszédemre! 2Most már kinyitom a számat, nyelvem hegyén a szó. 3Őszinte szívvel szólok, és tudós ajkam tisztán beszél. 4Engem Isten Lelke alkotott, a Mindenható lehelete éltet. 5Felelj meg nekem, ha tudsz, készülj, és állj ki ellenem! 6Lásd, én is olyan vagyok Isten előtt, mint te: agyagból formáltak engem is. 7Ne félj és ne ijedj meg tőlem, nem akarlak erőszakkal kényszeríteni. 8Te azt mondtad fülem hallatára, és én hallottam hangos szavaidat: 9„Tiszta vagyok, vétség nélkül, ártatlan vagyok, nincs bűnöm, 10Isten mégis talál bennem kivetnivalót, ellenségének tekint engem, 11béklyót tett a lábamra, szemmel tartja minden ösvényemet.” 12Erre azt felelem, hogy nincsen igazad, mert nagyobb az Isten a halandó embernél. 13Miért vádoltad azzal, hogy egyetlen szóra sem felel? 14Hiszen szól az Isten így is meg úgy is, de az emberek nem törődnek vele. 15Álomban, éjszakai látomásban, amikor mély álomba merül az ember, vagy a fekvőhelyén szendereg, 16akkor ad kijelentést az embernek, és intelmeit pecsétjével hitelesíti. 17Így téríti el az embert a rossz cselekedettől, és így óvja meg őt a kevélységtől. 18Így akarja lelkét megóvni a sírtól, és életét, hogy ne döfje át fegyver. 19Így fegyelmezi betegágyán fájdalommal és csontjainak szüntelen háborgásával. 20Megutáltatja vele az ételt, lelkével kedvenc eledelét. 21Lesoványodik, húsa már alig látható, azelőtt nem látható csontjai kiállnak. 22Közeledik lelke a sírgödörhöz és élete a halottakhoz. 23Ha van mellette egy angyal a sok közül, aki közvetít feléje, és megmondja az embernek kötelességét, 24akkor könyörül rajta Isten, és ezt mondja: Váltsd ki, hogy ne jusson a sírba, elfogadom a váltságdíjat! 25Hadd duzzadjon teste az ifjúi erőtől, térjen vissza ismét fiatalsága! 26Istenhez könyörög, és ő kegyelmes lesz hozzá, megengedi, hogy arcát örvendezve nézze, és újból elfogadja a halandót igaznak. 27Ő pedig énekben mondja el az embereknek: Vétkeztem, mert görbévé tettem az egyenest, de Isten nem eszerint fizetett meg nekem. 28Megváltott engem, hogy ne jussak a sírba, és életem a világosságban gyönyörködhessen. 29Mindezt kétszer-háromszor is megteszi Isten az emberrel, 30hogy visszahozza őt a sírból, és ráragyog az élők világossága. 31Figyelj, Jób, hallgass rám! Légy csendben, most én beszélek! 32Ha lesz mondanivalód, válaszolj; beszélj, mert neked szeretnék igazat adni. 33Ha pedig nem lesz, akkor hallgass rám! Légy csendben, majd én bölcsességre tanítalak.

A zsidókhoz írt levél 9. fejezet, 15-28
15Így tehát új szövetség közbenjárója lett Krisztus, mert meghalt az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért, hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét. 16Mert ahol végrendelet van, ott a végrendelkező halálának is be kell következnie; 17mert a végrendelet csak halál esetén érvényes; amíg a végrendelkező él, addig érvénytelen. 18Ezért van az, hogy az első szövetséget sem léptették életbe vér nélkül. 19Mert amikor Mózes a törvény szerint az egész népnek minden parancsolatot elmondott, vette a bikák és a bakok vérét vízzel, vörös gyapjúval és izsóppal együtt, és meghintette a könyvet és utána az egész népet 20e szavakkal: Ez annak a szövetségnek a vére, amelyet Isten rendelt számotokra. 21Aztán hasonlóképpen meghintette vérrel a sátrat és az istentisztelet minden eszközét is. 22A törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, és vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat. 23Szükséges volt, hogy a mennyei dolgok képmásait ezekkel tisztítsák meg, magukat a mennyei dolgokat azonban ezeknél különb áldozatokkal. 24Mert nem emberkéz alkotta szentélybe, az igazi képmásába ment be Krisztus, hanem magába a mennybe, hogy most megjelenjen az Isten színe előtt értünk. 25Nem is azért ment be, hogy sokszor áldozza fel önmagát, ahogyan a főpap megy be évenként a szentélybe más vérével, 26mert akkor sokszor kellett volna szenvednie a világ kezdete óta. Most azonban egyszer jelent meg az idők végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt. 27És amint elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet következik, 28úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét elvegye. Másodszor majd a bűn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják őt üdvösségükre.