2014. március 27.

Jób könyve

Jób 1,6-12

⁶ Történt egy napon, hogy az istenfiak megjelentek, és megálltak az Úr előtt. Velük együtt megjelent a Sátán is. ⁷ Az Úr megkérdezte a Sátánt: Honnan jössz? A Sátán ezt felelte az Úrnak: A földön barangoltam, ott jártam-keltem. ⁸ Erre ezt mondta az Úr a Sátánnak: Észrevetted-e szolgámat, Jóbot? Nincs hozzá fogható a földön: feddhetetlen és becsületes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat. ⁹ A Sátán így felelt az Úrnak: Nem ok nélkül féli Jób az Istent! ¹⁰ Hiszen te oltalmazod őt, a házát és mindenét, amije csak van! Keze munkáját megáldottad, és jószága elszaporodott a földön. ¹¹ De nyújtsd csak ki a kezed, és tedd rá arra, amije van, majd káromol még téged! ¹² Az Úr ezt felelte a Sátánnak: Mindenét a kezedbe adom, csak rá magára nem vethetsz kezet! És eltávozott a Sátán az Úr elől.

Máté evangéliuma

Mt 27,11-18

¹¹ Jézust pedig a helytartó elé állították, aki ezt kérdezte tőle: “Te vagy a zsidók királya?” “Te mondod” – válaszolta neki Jézus. ¹² De mikor a főpapok és a vének vádolták, semmit sem válaszolt. ¹³ Akkor így szólt hozzá Pilátus: “Nem hallod, mi mindent vallanak ellened?” ¹⁴ Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott. ¹⁵ Ünnepenként a helytartó szabadon szokott bocsátani a sokaságnak egy foglyot, akit ők kívántak. ¹⁶ Volt pedig akkor egy nevezetes foglyuk, akit Barabbásnak hívtak. ¹⁷ Amikor tehát összegyűltek, Pilátus ezt kérdezte tőlük: “Mit akartok, melyiket bocsássam nektek szabadon: Barabbást vagy Jézust, akit Krisztusnak mondanak?” ¹⁸ Tudta ugyanis, hogy Jézust irigységből szolgáltatták ki neki.