2014. március 29.

Jób könyve

Jób 2

¹ Történt egy napon, hogy az istenfiak megjelentek, és megálltak az Úr előtt. Velük együtt megjelent a Sátán is, és megállt az Úr előtt. ² Az Úr megkérdezte a Sátánt: Honnan jössz? A Sátán ezt felelte az Úrnak: A földön barangoltam, ott jártam-keltem. ³ Erre ezt mondta az Úr a Sátánnak: Észrevetted-e szolgámat, Jóbot? Nincs hozzá fogható a földön. Feddhetetlen és becsületes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat. Még most is kitartóan feddhetetlen, bár felingereltél ellene, hogy ok nélkül tönkretegyem. ⁴ A Sátán azonban így válaszolt az Úrnak: Bőrért bőrt ad az ember, de az életéért mindent odaad! ⁵ Nyújtsd csak ki a kezed, és tedd rá csontjaira és a húsára, majd káromol még téged! ⁶ Az Úr ezt felelte a Sátánnak: A kezedbe adom, csak az életére vigyázz! ⁷ A Sátán eltávozott az Úr színe elől, és megverte Jóbot rosszindulatú fekélyekkel tetőtől talpig. ⁸ Jób fogott egy cserépdarabot, azzal vakarta magát, és hamuba ült. ⁹ A felesége ezt mondta neki: Még most is kitartóan feddhetetlen vagy? Átkozd meg Istent, és halj meg! ¹⁰ De ő így felelt neki: Úgy beszélsz te is, ahogyan a bolondok szoktak beszélni! Ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszat is el kell fogadnunk. Még ebben a helyzetben sem vétkezett Jób a szájával. ¹¹ Amikor meghallotta Jób három barátja, hogy mennyi baj érte őt, eljöttek a lakóhelyükről: a témáni Elifáz, a súahi Bildád és a naamái Cófár. Megállapodtak egymással, hogy elmennek hozzá, és részvéttel vigasztalják őt. ¹² Amint azonban messziről megpillantották, alig ismertek rá. Hangosan sírni kezdtek, megszaggatták köntösüket, és port szórtak a fejükre. ¹³ És mellette ültek a földön hét nap és hét éjjel; de egyik sem szólt hozzá egy szót sem, mert látták, hogy milyen nagy a fájdalma.

Máté evangéliuma

Mt 27,31-44

³¹ Miután kigúnyolták, levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és elvitték, hogy keresztre feszítsék. ³² Kifelé menet találkoztak egy cirénei emberrel, akinek Simon volt a neve: ezt arra kényszerítették, hogy vigye a keresztet. ³³ Amikor arra a helyre értek, amelyet Golgotának, azaz Koponya-helynek neveznek, ³⁴ epével kevert bort adtak neki inni. De amikor megízlelte, nem volt hajlandó meginni. ³⁵ Miután megfeszítették, sorsvetéssel megosztoztak ruháin; ³⁶ azután leültek ott, és őrizték. ³⁷ Feje fölé függesztették az ellene szóló vádat, amely így szólt: EZ JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA. ³⁸ Vele együtt feszítettek keresztre két rablót is, az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől. ³⁹ Akik elmentek mellette, a fejüket csóválva káromolták, ⁴⁰ és ezt mondták: “Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, mentsd meg magadat, ha Isten Fia vagy, és szállj le a keresztről!” ⁴¹ Hasonlóan a főpapok is gúnyolódva mondták az írástudókkal és a vénekkel együtt: ⁴² “Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztről, és hiszünk benne! ⁴³ Bízott az Istenben: szabadítsa meg most, ha akarja; hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok.” ⁴⁴ A vele együtt megfeszített rablók is ugyanígy gyalázták.