2014. március 31.

Jób könyve

Jób 4

¹ Megszólalt a témáni Elifáz, és ezt mondta: ² Ha beszélni próbálok hozzád, fáraszt-e? Mert ki tudja itt magába fojtani a szót? ³ Hiszen másokat intettél, és a lankadt kezeket erősítetted. ⁴ A botladozót talpra állították szavaid, és a roskadozó térdeket erőssé tetted. ⁵ Most, hogy rajtad a sor, fáraszt? Amikor téged ér csapás, megzavarodsz? ⁶ Nem ad bizodalmat istenfélelmed, és reménységet feddhetetlen utad? ⁷ Emlékezz csak: pusztult-e el valaki ártatlanul, és irtottak-e ki valahol becsületes embereket? ⁸ Ahogyan én láttam, a hamisságot szántók és a vészt vetők ugyanazt aratják. ⁹ Az Isten leheletétől elpusztulnak, haragja szelétől semmivé lesznek. ¹⁰ Az oroszlán ordíthat, a fiatal oroszlán bömbölhet, de majd kitörnek az oroszlánkölykök fogai! ¹¹ Elpusztul a hím oroszlán martalék nélkül, és elszélednek a nőstény oroszlán kölykei. ¹² Titokzatos szó jutott hozzám, de csak suttogást fogott fel belőle a fülem, ¹³ éjszakai látomásoktól felizgatva, amikor mély álom száll az emberekre. ¹⁴ Rettegés és reszketés fogott el engem, és rettegés töltötte el minden csontomat. ¹⁵ Szellő suhant el az arcom előtt, felborzolódott a szőr testemen. ¹⁶ Megáll, de nem ismerem fel, amit látok. Egy alak van a szemem előtt, halk hangot hallok: ¹⁷ Igaz-e Isten előtt a halandó? Alkotója előtt tiszta-e az ember? ¹⁸ Hiszen szolgáiban sem bízhat meg, és angyalaiban is talál hibát. ¹⁹ Hát még azokban, akik agyagházban laknak, amelynek alapja porban van, és szétmorzsolják, mint a molyt! ²⁰ Reggeltől estig szétzúzzák, észrevétlen elpusztulnak örökre. ²¹ Összeomlik sátruk, meghalnak bölcsesség nélkül.

Máté evangéliuma

Mt 27,57-66

⁵⁷ Amikor beesteledett, eljött egy Arimátiából való gazdag ember, név szerint József, aki maga is tanítványa volt Jézusnak. ⁵⁸ Ez elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. Erre Pilátus megparancsolta, hogy adják ki neki. ⁵⁹ József elvitte a testet, tiszta gyolcsba göngyölte, ⁶⁰ és elhelyezte a maga új sírjába, amelyet a sziklába vágatott. A sír bejáratához egy nagy követ hengerített, és eltávozott. ⁶¹ Ott volt pedig a magdalai Mária és a másik Mária, akik a sírral szemben ültek. ⁶² Másnap, a péntekre következő napon, összegyűltek a főpapok és a farizeusok Pilátusnál, ⁶³ és így szóltak: “Uram, eszünkbe jutott, hogy ez a csaló még életében ezt mondta: Három nap múlva feltámadok! ⁶⁴ Ezért parancsold meg, hogy őrizzék a sírt a harmadik napig, nehogy tanítványai odamenjenek és ellopják őt, aztán azt mondják a népnek: Feltámadt a halottak közül! Ez az utóbbi csalás rosszabb lenne az előzőnél.” ⁶⁵ Pilátus azonban ezt válaszolta: “Van őrségetek, menjetek, őriztessétek ti, ahogyan tudjátok.” ⁶⁶ Erre ők elmentek, lepecsételték a követ, és őrséggel őriztették a sírt.