2013. augusztus 22.

Hóseás próféta könyve 11. fejezet

 ¹Még gyermek volt Izráel, amikor megszerettem, Egyiptomból hívtam ki fiamat.  ²Minél jobban hívtam őket, annál jobban távolodtak tőlem: a Baaloknak áldoztak, és a bálványoknak tömjéneztek.  ³Pedig én tanítottam járni Efraimot, kézen fogtam őket, de ők nem tudták, hogy én viseltem gondjukat. ⁴Emberi kötelekkel vontam őket, a szeretet kötelékével. Úgy bántam velük, mint mikor valaki arcához emeli gyermekét: jóságosan enni adtam nekik.  ⁵Vissza fog térni Egyiptomba, vagy Asszíria lesz a királya, mert nem akarnak megtérni. ⁶Fegyver pusztít városaiban, véget vet a fecsegésnek, és megemészti őket terveik miatt. ⁷Népem megrögzötten elfordul tőlem. Hívják őt a Felségeshez, de senki sem mozdul. ⁸Hogyan adnálak oda, Efraim, hogyan szolgáltatnálak ki, Izráel? Hogyan adnálak oda, mint Admát, hogyan bánnék veled úgy, mint Cebóimmal? Megindult a szívem, egészen elfogott a szánalom.  ⁹Nem izzó haragom szerint bánok vele, nem döntöm újból romlásba Efraimot, mert Isten vagyok én, nem ember. Szent vagyok köztetek, nem indulatosan jövök.  ¹⁰Az URat fogják követni, mert oroszlánként ordít majd, és ha ordít, remegve jönnek fiai nyugat felől.  ¹¹Remegve jönnek Egyiptomból, mint a madár, és az asszír földről, mint a galamb. Letelepítem majd őket házaikba – így szól az ÚR.

Márk evangéliuma 15. fejezet, 42-47. versek

⁴²Amikor beesteledett, mivel az előkészület napja, vagyis szombat előtti nap volt,  ⁴³eljött arimátiai József, a nagytanács tekintélyes tagja, aki maga is várta az Isten országát; bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. ⁴⁴Pilátus csodálkozott azon, hogy már meghalt, ezért hívatta a századost, és megkérdezte tőle, hogy meghalt-e már. ⁴⁵Amikor ezt megtudta a századostól, kiadatta a holttestet Józsefnek. ⁴⁶Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette őt, begöngyölte a gyolcsba, elhelyezte egy sziklába vágott sírboltba, és követ hengerített a sírbolt bejárata elé. ⁴⁷A magdalai Mária és Mária, a József anyja pedig figyelte, hova helyezték őt.