2013. szeptember 14.

I. Krónikák könyve 14. fejezet

¹Hírám, Tírusz királya követeket küldött Dávidhoz, meg cédrusfákat, kőműveseket és ácsmestereket, hogy palotát építsenek neki. ²És megértette Dávid, hogy az ÚR megerősítette a királyságát Izráelben, és hogy fölemelte királyságát népének, Izráelnek a javára. ³Dávid még több feleséget vett Jeruzsálemben, és nemzett még Dávid fiakat és leányokat. ⁴Ez a nevük azoknak, akik Jeruzsálemben születtek: Sammúa, Sóbáb, Nátán és Salamon,  ⁵Jibhár, Elisúa és Elpelet, ⁶Nógah, Nefeg és Jáfía, ⁷Elisámá, Beeljádá és Elifelet. ⁸Amikor meghallották a filiszteusok, hogy Dávidot egész Izráel királyává kenték, felvonultak a filiszteusok mindnyájan, hogy megkeressék Dávidot. Meghallotta ezt Dávid, és kivonult ellenük. ⁹A filiszteusok megérkeztek, és ellepték a Refáim-völgyet. ¹⁰Ekkor megkérdezte Dávid az Istent: Fölvonuljak-e a filiszteusok ellen? Kezembe adod-e őket? Az ÚR ezt felelte neki: Vonulj föl, kezedbe adom őket! ¹¹Fölvonultak tehát Baal-Perácimba, és megverte ott őket Dávid. Akkor ezt mondta Dávid: Áttört az Isten az én ellenségeimen az én kezem által, mint a víz szokott a gáton! Ezért nevezték el azt a helyet Baal-Perácimnak. ¹²A filiszteusok otthagyták isteneiket, Dávid pedig azt parancsolta, hogy égessék el azokat.  ¹³Később ismét ellepték a filiszteusok a völgyet. ¹⁴Dávid újra megkérdezte az Istent, és az Isten azt felelte neki: Ne vonulj közvetlenül utánuk, hanem kerüld meg őket, és a szederfák irányából támadj rájuk. ¹⁵És ha majd lépések neszét hallod a szederfák teteje felől, akkor vonulj ki a harcra, mert előtted megy az Isten, hogy megverje a filiszteusok táborát. ¹⁶Dávid úgy tett, ahogyan az Isten megparancsolta neki, és vágták a filiszteusok seregét Gibeóntól Gézerig. ¹⁷Dávidnak híre ment minden országban, és az ÚR rettegést keltett iránta valamennyi nép között.

Timóteushoz írt első levél, 3. fejezet, 8-16. versek

⁸Ugyanígy a diakónusok is tiszteletre méltók legyenek, nem kétszínűek, nem mértéktelen borivás rabjai, nem haszonlesők,  ⁹hanem olyanok, akikben megvan a hit titka tiszta lelkiismerettel. ¹⁰De ezeket is meg kell vizsgálni előbb, csak akkor szolgáljanak, ha feddhetetlenek. ¹¹Feleségük is hasonlóan tiszteletre méltó legyen: nem rágalmazó, mértékletes, mindenben hűséges. ¹²A diakónusok legyenek egyfeleségű férfiak, akik mind gyermekeiket, mind a maguk háza népét jól vezetik. ¹³Mert akik jól szolgálnak, azok szép tisztességet szereznek maguknak, és nagy bátorságot nyernek a Jézus Krisztusba vetett hit hirdetésére. ¹⁴Ezeket pedig abban a reményben írom neked, hogy hamarosan eljutok hozzád. ¹⁵Ha pedig késnék, ezekből tudd meg, hogyan kell forgolódnod az Isten házában, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és erős alapja:  ¹⁶Valóban nagy a kegyességnek a titka: aki megjelent testben, igaznak bizonyult lélekben, megjelent az angyaloknak, hirdették a pogányok között, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben.