2014. április 29.

Jób könyve

Jób 26

¹ Ekkor Jób megszólalt, és ezt mondta: ² Segítettél-e az erőtlennek, támogattad-e a tehetetlen karját? ³ Adtál-e tanácsot az oktalannak, hasznos volt-e sok tanításod? ⁴ Ki által mondtad el szavaidat, kinek a lelke beszélt belőled? ⁵ Megremegnek az árnyak, amelyek a vizek alatt nyugszanak. ⁶ A holtak hazája leplezetlen Isten előtt, nincs eltakarva a pusztulás helye. ⁷ Ő terjesztette ki északot a kietlenség fölött, megerősítette a földet a semmiség fölött. ⁸ Fellegekbe zárta a vizeket, nem hasad meg a felhő alattuk. ⁹ Eltakarta trónusát, felhőt terjesztett ki fölötte. ¹⁰ Határt szabott a vizeknek, ott, ahol a világosság találkozik a sötétséggel. ¹¹ Az egek oszlopai meginognak, és megrendülnek fenyegetésétől. ¹² Erejével lecsillapította a tengert, értelmével szétzúzta a szörnyeteget. ¹³ Leheletétől kiderült az ég, amikor kezével átdöfte a menekülő kígyót. ¹⁴ Pedig ez csak a szegélye útjának! S milyen halk szót hallunk tőle! De hatalmas mennydörgését ki tudná elviselni?

A jelenések könyve

Jel 12,13-18

¹³ Amikor látta a sárkány, hogy levettetett a földre, üldözőbe vette az asszonyt, aki a fiúgyermeket szülte; ¹⁴ de az asszonynak a nagy sas két szárnya adatott, hogy a pusztába repüljön az ő helyére, hogy ott tápláltassék ideig, időkig és idő feléig a kígyó elől elrejtve. ¹⁵ A kígyó pedig a szájából folyónyi vizet árasztott az asszony után, hogy elsodortassa az árral. ¹⁶ De segített a föld az asszonynak: megnyitotta a föld a száját, és elnyelte a folyót, amelyet a sárkány árasztott a szájából. ¹⁷ Megharagudott a sárkány az asszonyra, és elment, hogy hadat indítson a többiek ellen, akik az asszony utódai közül valók, akik megtartják az Isten parancsait, akiknél megvan a Jézus bizonyságtétele, ¹⁸ és odaállt a tenger fövenyére.