2014. június 13.

Pál levele a rómaiakhoz

Róm 9,1-13

¹ Igazat mondok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem tanúskodik mellettem a Szentlélek által, ² hogy nagy az én szomorúságom, és szüntelen fájdalom gyötri a szívemet. ³ Mert azt kívánom, hogy inkább én magam legyek átok alatt, Krisztustól elszakítva, testvéreim, az én test szerinti rokonaim helyett; ⁴ akik izráeliták, akiké a fiúság és a dicsőség, a szövetségek és a törvényadás, az istentisztelet és az ígéretek, ⁵ akiké az ősatyák, és akik közül származik a Krisztus test szerint, aki Isten mindenekfelett: áldott legyen mindörökké. Ámen. ⁶ De ezt nem úgy értem, mintha Isten igéje erejét vesztette volna. Mert nem tartoznak mind Izráelhez, akik Izráeltől származnak, ⁷ és nem mindnyájan Ábrahám gyermekei, akik az ő utódai, hanem amint meg van írva: “Aki Izsáktól származik, azt fogják utódodnak nevezni.” ⁸ Vagyis nem a testi származás szerinti utódok az Isten gyermekei, hanem az ígéret gyermekei számítanak az ő utódainak. ⁹ Mert az ígéret szava ez: “Abban az időben visszajövök, és fia lesz Sárának.” ¹⁰ De nem csak ezt az esetet lehet említeni, hanem Rebekáét is, aki egytől fogant, a mi atyánktól, Izsáktól. ¹¹ Még ugyanis meg sem születtek gyermekei, és nem tettek semmi jót vagy rosszat, de hogy az Istennek kiválasztáson alapuló elhatározása érvényesüljön, ¹² ne a cselekedetek alapján, hanem az elhívó akarata szerint, megmondatott Rebekának, hogy “a nagyobbik szolgálni fog a kisebbiknek”, ¹³ úgy ahogyan meg van írva: “Jákóbot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem.”

Mózes harmadik könyve

3Móz 19

¹ Azután így beszélt Mózeshez az Úr: ² Szólj Izráel fiainak egész közösségéhez, és ezt mondd nekik: Szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek, szent vagyok. ³ Anyját és apját mindenki tisztelje. Tartsátok meg nyugalomnapjaimat. Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek. ⁴ Ne forduljatok a bálványokhoz, és ne készítsetek magatoknak öntött istenszobrokat. Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek! ⁵ Ha békeáldozatot áldoztok az Úrnak, úgy áldozzatok, hogy ő kedvesen fogadja tőletek. ⁶ Az áldozás napján és másnap egyétek meg, ha pedig harmadnapra marad, azt égessétek el! ⁷ Ha mégis eszik belőle valaki a harmadik napon, az romlott húst eszik, nem kaphat kegyelmet. ⁸ Megbűnhődik, aki abból eszik, mert meggyalázta az Úr szentségét. Ki kell irtani az ilyen embert népe közül. ⁹ Amikor földetek termését learatjátok, ne arassátok le egészen a mező széléig, és az aratás közben elhullottat ne szedjétek föl. ¹⁰ Szőlődet se böngészd végig, és a szőlődben lehullott szemeket ne szedd föl. Hagyd ott azokat a nyomorultaknak és a jövevényeknek. Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek! ¹¹ Ne lopjatok, ne hazudjatok, és senki se csalja meg honfitársát! ¹² Ne esküdjetek hamisan nevemre, mert meggyalázzátok Istenetek nevét. Én vagyok az Úr! ¹³ Felebarátodat ne zsákmányold ki, és ne rabold ki. A napszámos bére ne maradjon nálad másnap reggelig! 1⁴ A süketet ne ócsárold, a vak elé gáncsot ne vess! Félj Istenedtől! Én vagyok az Úr! ¹⁵ Ne kövessetek el jogtalanságot az ítélkezésben! Ne nézd, hogy valaki nincstelen; és ne kedvezz a hatalmasnak! Igaz ítéletet hozz honfitársad ügyében! ¹⁶ Ne terjessz rágalmakat néped között! Ne törj felebarátod életére. Én vagyok az Úr! ¹⁷ Ne gyűlöld szívedben atyádfiát! Fedd meg bátran honfitársadat, hogy ne légy részes a vétkében. ¹⁸ Ne légy bosszúálló, se haragtartó a népedhez tartozókkal szemben. Szeresd felebarátodat, mint magadat! Én vagyok az Úr! ¹⁹ Tartsátok meg rendelkezéseimet! Állatodat más fajtával ne párosítsd! Ne vesd be meződet kétféle maggal! Ne végy magadra kétféle anyagból szőtt ruhát! ²⁰ Ha egy férfi egy nővel hál, vele közösül, és az a nő egy másik férfi tulajdonában levő szolgáló, akit nem váltottak ki, se szabadon nem bocsátottak, akkor büntessék meg őket, de meg ne haljanak, mert nem volt szabad a nő. ²¹ A férfi vigye el jóvátételi áldozatát az Úrnak, a kijelentés sátrának a bejáratához: egy jóvátételi áldozatra szánt kost. ²² Végezzen érte engesztelést a pap a jóvátételi áldozatra szánt kossal az Úr színe előtt, vétkéért, amelyet elkövetett, és így bocsánatot nyer vétkéért, amelyet elkövetett. ²³ Ha majd bementek arra a földre, és ültettek mindenféle gyümölcsfát, tartsátok a gyümölcsét körülmetéletlennek, három esztendeig legyen körülmetéletlen: ne egyétek! ²⁴ A negyedik esztendőben pedig szenteljétek minden gyümölcsét ünnepi ajándékként az Úrnak! ²⁵ Az ötödik esztendőben már megehetitek a gyümölcsét. Így bőven fog teremni nektek. Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek! ²⁶ Ne egyetek semmit a vérével! Varázslást ne űzzetek, és ne jövendölgessetek! ²⁷ Ne nyírjátok le halántékotokról a hajat! Szakállad végét ne csúfítsd el! ²⁸ Ne vagdaljátok be testeteket halottért, és ne végezzetek magatokon tetoválást. Én vagyok az Úr! ²⁹ Ne gyalázd meg leányodat azzal, hogy paráznaságra adod. Ne legyen paráznává a föld, és ne legyen tele a föld fajtalankodással! ³⁰ Tartsátok meg szombatjaimat, tiszteljétek szent helyemet! Én vagyok az Úr! ³¹ Ne forduljatok halottidézőkhöz, és ne tudakozódjatok jövendőmondóknál, mert tisztátalanokká teszitek magatokat velük. Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek! ³² Az ősz ember előtt kelj fel, és becsüld meg az öreg embert. És félj a te Istenedtől! Én vagyok az Úr! ³³ Ha jövevény tartózkodik nálatok az országban, ne legyetek hozzá kegyetlenek! ³⁴ Olyan legyen a köztetek tartózkodó jövevény, mint a közületek való bennszülött! Szeressétek, mint magatokat, mert jövevények voltatok Egyiptomban. Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek! ³⁵ Ne kövessetek el jogtalanságot az ítélkezésben, sem a hosszmértékek, súlymértékek és űrmértékek használatában. ³⁶ Igaz mérlegetek, igaz súlyotok, igaz vékátok és igaz mérőedényetek legyen. Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak benneteket Egyiptom földjéről! ³⁷ Őrizzétek meg azért minden rendelkezésemet, minden döntésemet, és teljesítsétek azokat! Én vagyok az Úr!