2014. május 30.

Pál levele a rómaiakhoz

Róm 2,17-29

¹⁷ Ha pedig te zsidónak nevezed magadat, aki a törvényre hagyatkozol, és az Istennel dicsekszel, ¹⁸ és ismered az ő akaratát, és meg tudod ítélni, mi a helyes, mert megtanultad a törvényből; ¹⁹ és meg vagy győződve arról is, hogy te a vakok vezetője vagy, meg a sötétben járók világossága, ²⁰ az oktalanok nevelője, és a kiskorúak tanítója, mivel tied a törvényben az ismeret és az igazság teljessége: ²¹ ha tehát mást tanítasz, magadat nem tanítod? Aki hirdeted, hogy ne lopj, lopsz? ²² Aki azt mondod, hogy ne paráználkodj, paráználkodsz? Aki utálod a bálványokat, templomrabló vagy? ²³ Aki a törvénnyel dicsekszel, a törvény megszegésével gyalázod az Istent? ²⁴ Bizony “miattatok káromolják az Isten nevét a pogányok között”, úgy amint meg van írva. ²⁵ A körülmetélkedés valóban használ, ha megtartod a törvényt; de ha törvényszegő vagy, akkor körülmetéltséged körülmetéletlenséggé lett. ²⁶ Ha pedig a körülmetéletlen megtartja a törvény rendelkezéseit, nem tekinti-e Isten a körülmetéletlenségét körülmetéltségnek? ²⁷ Még a származása szerint körülmetéletlen is, aki betölti a törvényt, el fog ítélni téged azért, mert az Írás és a körülmetélés ellenére törvényszegő vagy. ²⁸ Mert nem az részesül dicséretben, aki külsőleg zsidó, aki testén külsőleg van körülmetélve, ²⁹ hanem az részesül dicséretben – mégpedig nem emberektől, hanem Istentől -, aki belsejében zsidó, aki nem betű szerint, hanem szívében a Lélek által van körülmetélve.

Mózes harmadik könyve

3Móz 5

¹ Ha azzal vétkezik valaki, hogy átkozódást hallott, és bár tanúja volt, akár látta, akár megtudta a dolgot, de nem jelenti, bűnrészessé válik. ² Vagy ha valaki hozzáér bármely tisztátalan dologhoz, akár tisztátalan vadnak, akár tisztátalan baromnak, akár tisztátalan féregnek a teteméhez, még ha nem is vette észre, tisztátalanná lett, és vétkessé vált. ³ Vagy ha valaki hozzáér emberi tisztátalansághoz, bármilyen tisztátalansághoz, amitől tisztátalanná lesz, még ha nem is vette észre, de aztán megtudta, vétkessé vált. ⁴ Vagy ha valaki meggondolatlanul vesz esküt az ajkára, akár jóra, akár rosszra, bármire, amire csak meggondolatlanul esküdhetik az ember, ha nem is vette észre, de aztán megtudta, vétkessé vált az ilyen miatt. ⁵ Ha tehát vétkessé válik az ilyen miatt, vallja meg, hogy miben vétkezett, ⁶ azután vigye el jóvátételi áldozatát az Úrnak, vétkéért, amiben vétkes: egy nőstény bárányt vagy kecskét a nyájból vétekáldozatul. A pap pedig szerezzen számára engesztelést vétkéért. ⁷ Ha azonban nem telik neki bárányra, akkor vigyen vétkéért jóvátételi áldozatul két gerlicét vagy két galambfiókát az Úrnak: egyet vétekáldozatul, egyet égőáldozatul. ⁸ Vigye el azokat a paphoz, az pedig mutassa be először a vétekáldozatra valót úgy, hogy szakassza meg nyakát a nyakszirtjénél, de le ne szakítsa. ⁹ Hintsen a vétekáldozat véréből az oltár peremére, a maradék vért pedig nyomja ki az oltár aljára. Vétekáldozat ez. ¹⁰ A másikat készítse el égőáldozatul a rendtartás szerint. Ha így a pap elvégzi az engesztelést vétkéért, amiben vétkes, bocsánatot nyer. ¹¹ Ha nem telik neki két gerlicére vagy galambfiókára sem, akkor ezt vigye áldozatul vétkéért: egytized véka finomlisztet vétekáldozatul, de ne tegyen rá olajat és ne adjon hozzá tömjént, mert ez vétekáldozat. ¹² Vigye el azt a paphoz, a pap pedig vegye ki abból egy tele marokkal az áldozat emlékeztető részét, és füstölögtesse el az oltáron, az Úr tűzáldozataira téve. Vétekáldozat ez. ¹³ Ha így a pap elvégzi érte az engesztelést bármelyik vétkéért, amelyet ezek közül elkövetett, bocsánatot nyer. A pap része ugyanaz legyen, mint az ételáldozatból. ¹⁴ Azután így beszélt Mózeshez az Úr: ¹⁵ Ha valaki hűtlenül bánik az Úr szent dolgaival, de nem szándékosan vétkezik, vigye el jóvátételi áldozatát az Úrnak: egy hibátlan kost a nyájból, amelyet a szent pénzegység szerint ezüstpénzben fölbecsültek, jóvátételi áldozatul. ¹⁶ Amit vétkesen elvett a szent dolgokból, fizesse vissza, tegye hozzá annak ötödrészét, és adja oda a papnak. Ha így a pap elvégzi érte az engesztelést a jóvátételi áldozat kosával, bocsánatot nyer. ¹⁷ Ha valaki úgy vétkezik, hogy csak egyet is áthág az Úr tilalmai közül, bár nem tudta, mégis vétkessé válik, és bűn terheli. ¹⁸ Ezért vigyen a paphoz jóvátételi áldozatul a nyájból egy hibátlan kost, fölbecsültetve. Ha így a pap elvégzi érte az engesztelést, a tévedésért, amelybe tudtán kívül esett, akkor bocsánatot nyer. ¹⁹ Jóvátételi áldozat ez, mert jóvátétellel tartozott az Úrnak. ²⁰ Azután így beszélt Mózeshez az Úr: ²¹ Ha vétkezik valaki, és hűtlenséget követ el az Úr ellen azzal, hogy eltagadja honfitársának a rábízott, vagy kezébe adott, vagy attól elrabolt holmiját, vagy zsarolja honfitársát, ²² vagy ha elveszett holmit talált, és eltagadja azt, sőt hamisan esküszik csak egyre is mindezek közül, amelyeknek az elkövetésével vétkezik az ember, ²³ ez történjék: Mivel vétkezett és adóssá lett, térítse meg a rablott holmit, amit elrabolt, vagy a zsarolt összeget, amit kizsarolt, vagy a rábízottat, amit rábíztak, vagy az elveszett holmit, amit talált, ²⁴ vagy amire nézve hamisan esküdött, mindazt fizesse meg teljes értéke szerint, de tegye hozzá az ötödrészét, és adja oda annak, akit megillet, a jóvátételi áldozat napján. ²⁵ Jóvátételi áldozatul pedig vigyen az Úrnak a nyájból egy hibátlan kost, fölbecsültetve, jóvátételi áldozatul a paphoz. ²⁶ Ha így a pap elvégzi érte az engesztelést az Úr előtt, akkor bocsánatot nyer, bármit cselekedett is, amiben vétkessé vált.