2015. május 19.

Pál második levele a thesszalonikaiakhoz

2Thessz 3,6-18

6 Testvéreim, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében parancsoljuk nektek, hogy tartsátok távol magatokat minden olyan testvértől, aki tétlenül és nem a szerint a hagyomány szerint él, amelyet tőlünk vettetek át. 7 Mert magatok is tudjátok, hogyan kell követnetek minket; hiszen mi nem tétlenkedtünk közöttetek, 8 nem éltünk senkinél ingyen kenyéren, hanem fáradsággal és vesződséggel dolgoztunk éjjel és nappal, nehogy valakit is megterheljünk közületek. 9 Nem azért, mintha nem volna meg a jogunk erre, hanem azért, hogy önmagunkat állítsuk elétek követendő példaként. 10 Mert akkor is, amikor nálatok voltunk, azt parancsoltuk nektek: ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék. 11 Mert halljuk, hogy némelyek tétlenül élnek közöttetek, nem dolgoznak, hanem haszontalan dolgokat művelnek. 12 Az ilyeneknek pedig megparancsoljuk, és a lelkükre kötjük a mi Urunk Jézus Krisztusban, hogy csendben dolgozva, a maguk kenyerén éljenek. 13 Ti pedig, testvéreim, ne fáradjatok bele a jó cselekvésébe. 14 Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi levélbeni intésünknek, azt jegyezzétek meg magatoknak: ne tartsatok vele kapcsolatot, hogy megszégyenüljön. 15 De ne tekintsétek ellenségnek, hanem intsétek, mint testvéreteket. 16 Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal! 17 A köszöntést én, Pál, saját kezemmel írom: ez a hitelesítő jel, minden levelemen, így írok. 18 A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal!

Józsué könyve

Józs 24,16-33

16 Erre válaszolt a nép, és ezt mondta: Távol legyen tőlünk, hogy elhagyjuk az Urat, és más isteneket szolgáljunk! 17 A mi Istenünk az Úr! Ő hozott ki bennünket és atyáinkat Egyiptom földjéről, a szolgaság házából, és azokat a nagy jeleket tette szemünk láttára. Megőrzött bennünket minden úton, amelyen jártunk, és minden nép között, ahol átvonultunk. 18 Kiűzött előlünk az Úr minden népet, az országban lakó emóriakat is. Mi is az Urat akarjuk szolgálni. Bizony, ő a mi Istenünk! 19 Akkor Józsué ezt mondta a népnek: Nem tudjátok ti szolgálni az Urat, mert szent Isten ő, féltőn szerető Isten ő, nem tűri el hitszegéseiteket és vétkeiteket! 20 Ha majd elhagyjátok az Urat, és idegen isteneket szolgáltok, akkor ő újra meg újra csapást hoz rátok, és megsemmisít, ha addig jót tett is veletek. 21 A nép azonban ezt felelte Józsuénak: Nem! Mi az Urat akarjuk szolgálni! 22 Ekkor így szólt Józsué a néphez: Magatok vagytok a tanúi annak, hogy ti választottátok az Urat, hogy őt szolgáljátok. Ők azt mondták: Tanúi vagyunk. 23 Most azért távolítsátok el az idegen isteneket, amelyek köztetek vannak, és adjátok oda szíveteket az Úrnak, Izráel Istenének! 24 A nép így felelt Józsuénak: Az Urat, a mi Istenünket fogjuk szolgálni, és az ő szavára hallgatunk. 25 Így kötött szövetséget Józsué azon a napon népe javára; rendelkezést és törvényt tárt elé Sikemben. 26 Azután beírta Józsué ezeket a dolgokat az Isten törvényének a könyvébe. Majd fogott egy nagy követ, és odaállította az alá a cserfa alá, amely az Úr szent helyén volt. 27 És ezt mondta Józsué az egész népnek: Ez a kő lesz a tanúbizonyság ellenünk, mert ez hallotta az Úrnak minden mondását, amikor beszélt velünk. Ez lesz a tanúbizonyság ellenetek, ha megtagadjátok Isteneteket! 28 Ezután elbocsátotta Józsué a népet, mindenkit a maga örökségébe. 29 Történt pedig ezek után, hogy meghalt Józsué, Nún fia, az Úr szolgája száztíz éves korában. 30 Eltemették örökségének a területén Timnat-Szerahban, az Efraim hegyvidékén, a Gaas-hegytől északra. 31 Izráel az Urat szolgálta Józsué egész idejében, és azoknak a véneknek egész idejében, akik túlélték Józsuét, és akik ismerték az Úrnak minden tettét, amit Izráelért tett. 32 József holttestét, amelyet Egyiptomból hoztak magukkal Izráel fiai, Sikemben temették el, a mezőnek azon a részén, amelyet Jákób vett meg Hamórnak, Sikem atyjának fiaitól száz pénzért. Ez József fiainak az öröksége lett. 33 Meghalt Eleázár, Áron fia is, és eltemették fiának, Fineásnak a városában, Gibeában, amelyet az Efraim hegyvidékén adtak neki.