2016. december 14.

A zsoltárok könyve

Zsolt 16

1 Dávid bizonyságtétele. Tarts meg engem, Istenem, mert hozzád menekültem! 2 Ezt mondom az Úrnak: Te vagy az én Uram, rajtad kívül nincs, ami jó nekem. 3 A szentekben, akik a földön élnek, és a dicsőségesekben telik minden kedvem. 4 Sok fájdalmuk lesz azoknak, akik máshoz csatlakoznak. Nem mutatok be nekik vérrel kevert italáldozatot, még nevüket sem veszem ajkamra. 5 Uram, te vagy osztályrészem és poharam, te tartod kezedben sorsomat. 6 Osztályrészem kies helyre esett, örökségem nagyon tetszik nekem. 7 Áldom az Urat, mert tanácsot ad nekem, még éjszaka is figyelmeztet bensőm. 8 Az Úrra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van. 9 Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van. 10 Mert nem hagysz engem a holtak hazájában, nem engeded, hogy híved leszálljon a sírba. 11 Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon.

János első levele

1Jn 3,18-24

18 Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valóságosan. 19 Ebből tudható, hogy az igazságból valók vagyunk. És akkor az ő színe előtt azzal biztatjuk a szívünket, 20 hogy bár a szívünk elítél, Isten mégis nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud. 21 Szeretteim, ha pedig a szívünk nem ítél el, bizalommal szólhatunk Isten előtt; 22 és amit kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk parancsolatait, és azt tesszük, ami kedves őelőtte. 23 Az ő parancsolata pedig az, hogy higgyünk az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, ahogyan erre parancsolatot adott nekünk. 24 Aki pedig megtartja az ő parancsolatait, az őbenne marad, és ő is abban; és ezt, hogy ő bennünk van, abból tudjuk meg, hogy a Lelkéből adott nekünk.