2017. január 31.

A zsoltárok könyve

Zsolt 63

1 Dávid zsoltára, abból az időből, amikor Júda pusztájában volt. 2 Ó, Isten, te vagy Istenem, hozzád vágyakozom! Utánad szomjazik lelkem, utánad sóvárog testem, mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld. 3 Így nézek rád a szentélyben, hogy lássam hatalmadat és dicsőségedet. 4 Mert szereteted az életnél is jobb, ajkam téged dicsőít. 5 Ezért téged áldalak, amíg élek, nevedet imádva emelem föl kezem. 6 Mintha zsíros falatokkal laktam volna jól, úgy ujjong az ajkam, és dicsér a szám. 7 Fekvőhelyemen is rád gondolok, minden őrváltáskor rólad elmélkedem. 8 Mert te voltál a segítségem, szárnyad árnyékában ujjongok. 9 Ragaszkodik hozzád lelkem, jobboddal támogatsz engem. 10 De akik pusztulásomra törnek, a föld mélyébe kerülnek. 11 Kardélre hányják őket, sakálok eledelévé lesznek. 12 De a király örül Isten előtt. Dicséretet mondanak, akik rá esküsznek, a hazugok szája azonban bezárul.

Pál első levele Timóteushoz

1Tim 5,17-25

17 A vezetésben bevált presbiterek kétszeres megbecsülést érdemelnek: elsősorban azok, akik az igehirdetésben és a tanításban fáradoznak. 18 Mert azt mondja az Írás: “Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját”, és “Méltó a munkás a maga bérére”. 19 Presbiter ellen vádat ne fogadj el, csak “két vagy három tanú szavára”. 20 Akik vétkeznek, azokat mindenki előtt fedd meg, hogy a többiekben is félelem támadjon. 21 Kérve kérlek, Istenre, Krisztus Jézusra és a választott angyalokra, hogy tartsd meg ezeket előítélet nélkül, és semmit se tégy részrehajlásból. 22 A kézrátételt ne siesd el senkinél! Mások bűneiben ne légy részes! Tisztán őrizd meg önmagadat! 23 Ezután ne csak vizet igyál, hanem – gyomrodra és gyakori gyengélkedésedre való tekintettel – élj egy kevés borral is. 24 Némely ember bűnei nyilvánvalók, és előtte mennek az ítéletre; másokat viszont követnek. 25 Ugyanígy nyilvánvalók a jó cselekedetek is, és amelyek másfélék, azok sem rejthetők el.