2019.06.02. Vasárnap

5 Móz 17

171Ne áldozz Istenednek, az ÚRnak olyan marhát vagy juhot, amelynek fogyatékossága vagy bármiféle hibája van, mert utálatos az Istened, az ÚR előtt. 2Ha valamelyik lakóhelyeden azok közül, amelyeket Istened, az ÚR ad neked, akad köztetek valaki – akár férfi, akár nő –, aki olyasmit követ el, amit rossznak lát Istened, az ÚR, és megszegi a szövetségét, 3ha elmegy, és más isteneket tisztel, és azokat imádja: a napot, a holdat vagy az ég minden seregét, amit én nem parancsoltam, 4és ezt jelentik neked, és meghallod, akkor jól vizsgáld meg az ügyet! És ha valóban igaz, hogy ilyen utálatos dolog történt Izráelben, 5akkor vezesd ki a városkapuhoz azt a férfit vagy nőt, aki ezt a gonoszságot elkövette, és kövezd halálra azt a férfit vagy nőt! 6Csak két vagy három tanú vallomása alapján szabad valakit halálra ítélni; egyetlen tanú vallomása alapján nem szabad. 7A tanúk emeljenek rá először kezet, amikor kivégzik, csak azután az egész nép. Így takarítsd ki a gonoszt a magad köréből!

A legfőbb törvényszék

8Ha egy ügy annyira bonyolult számodra, hogy nem tudsz ítéletet hirdetni a magad lakóhelyén – legyen az vérontás, károkozás, testi sértés vagy egyéb peres ügy –, akkor menj fel arra a helyre, amelyet kiválaszt Istened, az ÚR. 9Menj el a lévita papokhoz és ahhoz a bíróhoz, aki abban az időben hivatalban lesz, és kérj tanácsot, majd ők kimondják az ítéletet. 10Te pedig aszerint járj el, amit ők mondanak neked azon a helyen, amelyet kiválaszt az ÚR. Vigyázz, és tegyél meg mindent, amire utasítanak! 11A kapott utasítás és a kimondott ítélet szerint járj el, és attól ne térj el se jobbra, se balra, amit ők mondanak neked! 12Ha pedig valaki öntelten meg meri tenni, hogy nem hallgat arra a papra vagy bíróra, aki ott áll Istenednek, az ÚRnak szolgálatában, az az ember haljon meg. Így takarítsd ki a gonoszt Izráelből! 13Hallja meg ezt az egész nép, és féljen, és ne viselkedjenek többé elbizakodottan!

A királytörvény

14Ha majd bemégy arra a földre, amelyet neked ad Istened, az ÚR, birtokba veszed, ott laksz, és ezt mondod: Királyt akarok emelni magam fölé, mint a körülöttem élő többi nép, 15csak azt emeld magad fölé királlyá, akit Istened, az ÚR kiválaszt. Testvéreid közül emelj királyt magad fölé; nem tehetsz magad fölé idegen embert, aki nem testvéred. 16Csak sok lovat ne tartson, és ne vigye vissza a népet Egyiptomba, hogy sok lovat szerezzen, mert megmondta nektek az ÚR, hogy ne térjetek vissza többé azon az úton. 17Ne legyen sok felesége, hogy szíve el ne hajoljon, és túl sok ezüstöt és aranyat se gyűjtsön. 18Amikor elfoglalja királyi trónját, másoltassa le magának egy könyvbe ezt a törvényt, amely a lévita papoknál található. 19Tartsa azt magánál, és olvassa azt egész életében, hogy megtanulja félni az URat, az ő Istenét, s hogy megtartsa ennek a törvénynek minden igéjét, és teljesítse mindezeket a rendelkezéseket. 20Ne legyen gőgös a szíve testvéreivel szemben, és ne térjen el ettől a parancsolattól se jobbra, se balra, hogy hosszú ideig uralkodhasson ő is meg a fiai is Izráelben.

Mk 4, 35-41

Jézus lecsendesíti a tengert (Mt 8,23-27; Lk 8,22-25)

35Ugyanezen a napon, amikor este lett, így szólt hozzájuk: Menjünk át a túlsó partra! 36Ők pedig otthagyva a sokaságot, csatlakoztak hozzá, minthogy ő már a hajóban volt; de más hajók is követték őt. 37Ekkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni. 38Ő pedig a hajó hátsó részében a vánkoson aludt. Ekkor felébresztették, és így szóltak hozzá: Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk? 39Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: Hallgass el, némulj meg! És elült a vihar, és nagy csendesség lett. 40Akkor ezt mondta nekik: Miért féltek ennyire? Még mindig nincs hitetek?41Nagy félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: Ki ez, hogy a szél is, a tenger is engedelmeskedik neki?