2019.06.13. Csütörtök

5Móz 27

Az emlékkövek felállítása

271Ezután Mózes, Izráel véneivel együtt, ezt parancsolta a népnek: Tartsátok meg mindazokat a parancsokat, amelyeket ma parancsolok nektek! 2Ha majd átkeltek a Jordánon arra a földre, amelyet neked ad Istened, az ÚR, állíts fel nagy köveket, és meszeld be azokat! 3Írd föl rájuk ezt a törvényt mind az utolsó szóig, amikor átkelsz, hogy bemenj arra a földre, amelyet Istened, az ÚR ad neked: a tejjel és mézzel folyó földre, ahogyan megígérte neked atyáid Istene, az ÚR. 4Amikor tehát átkeltek a Jordánon, állítsátok fel az Ébál-hegyen ezeket a köveket, ahogyan ma megparancsolom nektek, és meszeljétek be azokat. 5Építs ott egy kőoltárt Istenednek, az ÚRnak, a köveit ne faragd meg vassal! 6Faragatlan kőből építsd Istenednek, az ÚRnak az oltárát, és mutass be azon égőáldozatokat Istenednek, az ÚRnak! 7Mutass be békeáldozatot is: edd azt meg ott, és örvendezz Istenednek, az ÚRnak színe előtt! 8Írd rá a kövekre ezt a törvényt mind az utolsó szóig, tisztán és világosan!
9Azután így beszélt Mózes a lévita papokkal együtt egész Izráelhez: Légy csendben, és halld meg, Izráel! Ezen a napon lettél Istenednek, az ÚRnak a népe. 10Hallgass azért Istenednek, az ÚRnak a szavára, és teljesítsd parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket ma megparancsolok neked.

A tizenkét átokmondás

11Mózes megparancsolta azon a napon a népnek: 12Ha átkeltek a Jordánon, a Garizím-hegyen ezek álljanak fel, hogy megáldják a népet: Simeon, Lévi és Júda, Issakár, József és Benjámin. 13Az Ébál-hegyen pedig ezek álljanak fel, hogy átkot mondjanak: Rúben, Gád és Ásér, Zebulon, Dán és Naftáli.
14Azután szólaljanak meg a léviták, és mondják ezt hangos szóval egész Izráelnek:
15Átkozott legyen az, aki mesterember keze munkájával faragott vagy öntött bálványt készíttet, amit utál az ÚR, és azt titokban felállítja! Az egész nép pedig mondja rá: Ámen!
16Átkozott, aki gyalázza apját vagy anyját! Az egész nép mondja rá: Ámen!
17Átkozott, aki elmozdítja felebarátja határát! Az egész nép mondja rá: Ámen!
18Átkozott, aki félrevezeti a vakot az úton! Az egész nép mondja rá: Ámen!
19Átkozott, aki kiforgatja jogaiból a jövevényt, az árvát és az özvegyet! Az egész nép mondja rá: Ámen!
20Átkozott, aki apja feleségével hál, mert apja takaróját emeli fel! Az egész nép mondja rá: Ámen!
21Átkozott, aki bármiféle állattal közösül! Az egész nép mondja rá: Ámen!
22Átkozott, aki a testvérével hál, akár apja leányával, akár anyja leányával! Az egész nép mondja rá: Ámen!
23Átkozott, aki az anyósával hál! Az egész nép mondja rá: Ámen!
24Átkozott, aki titokban agyonüti a felebarátját! Az egész nép mondja rá: Ámen!
25Átkozott, aki vesztegetést fogad el, és ezzel egy ártatlan ember halálát okozza! Az egész nép mondja rá: Ámen!
26Átkozott, aki nem tartja meg ennek a törvénynek az igéit, és nem teljesíti azokat! Az egész nép mondja rá: Ámen!

Mk 8,1-10

Négyezer ember megvendégelése (Mt 15,32-39)

81Azokban a napokban, amikor ismét nagy sokaság vette körül, és nem volt mit enniük, magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: 2Szánakozom a sokaságon, mert már három napja vannak velem, és nincs mit enniük; 3ha pedig éhesen bocsátom őket haza, kidőlnek az úton, mert némelyikük messziről jött.4Tanítványai így feleltek: Hogyan tudná bárki is ezeket kenyérrel jóllakatni itt a pusztában? 5Megkérdezte tőlük: Hány kenyeretek van? Ők ezt válaszolták: Hét. 6Ekkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre, azután vette a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és tanítványainak adta, hogy tegyék eléjük. Ők pedig a sokaság elé tették. 7Volt néhány kis haluk is, és miután áldást mondott, szólt, hogy ezeket is tegyék eléjük. 8Ettek és jóllaktak, azután összeszedték a maradék darabokat hét kosárral, 9pedig mintegy négyezren voltak. Ezek után elbocsátotta őket, 10és azonnal hajóba szállva tanítványaival együtt elment Dalmanuta vidékére.