2020. 09. 24.

Sámuel második könyve 2. fejezet, 12-32
Háború Izráel és Júda között
12Egyszer Abnér, Nér fia és Ísbósetnek, Saul fiának a szolgái kivonultak Mahanajimból Gibeón felé. 13Jóáb, Cerújá fia is kivonult Dávid szolgáival, és összetalálkoztak a gibeóni tónál. Ezek a tavon innen, azok pedig a tavon túl helyezkedtek el. 14Akkor ezt mondta Abnér Jóábnak: Rajta, álljanak ki a legények, és tartsanak nekünk egy kis harci bemutatót! Jóáb ezt felelte: Rendben! 15Előálltak tehát néhányan, és átmentek Benjáminból, Saul fiának, Ísbósetnek a seregéből szám szerint tizenketten, és Dávid emberei közül is tizenketten. 16Mindegyik megragadta ellenfelének a fejét, kardját pedig ellenfelének az oldalába döfte, úgyhogy együtt estek össze. Ezért nevezték el azt a helyet Helkat-Haccúrímnak; ez Gibeónban van.
17Ekkor igen heves harc bontakozott ki, Dávid szolgái pedig megverték Abnért és az izráelieket. 18Ott volt Cerújá három fia: Jóáb, Abísaj és Aszáél. Aszáél gyors futó volt, akár a mezőn szökellő gazella. 19Aszáél üldözőbe vette Abnért, és nem tágított semerre Abnér mögül. 20Abnér hátrafordult, és ezt mondta: Te vagy az, Aszáél? Ő így felelt: Én vagyok. 21Akkor ezt mondta neki Abnér: Eredj máshová, ragadj meg egyet a legények közül, és annak vedd el a fegyverét! De Aszáél nem tágított mögüle. 22Abnér újra mondta Aszáélnak: Maradj el tőlem, mert leterítelek a földre, és akkor hogyan nézzek bátyádnak, Jóábnak a szemébe? 23De ő csak nem akart elmaradni. Ekkor Abnér a lándzsa végével úgy hasba döfte, hogy a lándzsa a hátán jött ki, összerogyott, és azonnal meghalt. És akik arra a helyre értek, ahol Aszáél összerogyott és meghalt, mind megálltak.
24Jóáb és Abísaj azonban tovább üldözte Abnért. A nap már lemenőben volt, amikor eljutottak Gibat-Ammáig, amely Gíahtól keletre, Gibeón pusztája felé van. 25Ekkor összegyűltek a benjáminiak Abnér mögött, és zárt alakzatba rendeződve felsorakoztak egy domb tetején. 26Odakiáltott Abnér Jóábnak: Hát szüntelenül vágnia kell a kardnak? Nem tudod, hogy keserves vége lesz ennek? Mikor mondod már a hadinépnek, hogy térjen vissza, és ne üldözze tovább testvéreit? 27Jóáb így felelt: Az élő Istenre mondom, hogy ha nem szóltál volna, a hadinép reggelig sem hagyott volna fel testvérei üldözésével! 28Jóáb akkor a kürtjébe fújt, és megállt az egész hadinép. Nem üldözték tovább Izráelt, és nem folytatták a harcot.
29Abnér és emberei pedig egész éjszaka meneteltek az Arábá-völgyben, majd átkeltek a Jordánon, és végigmenve a völgyszoroson megérkeztek Mahanajimba. 30Jóáb is visszatért Abnér üldözéséből. Összegyűjtötte az egész hadinépet, és Dávid szolgái közül tizenkilencen hiányoztak, meg Aszáél. 31De Dávid szolgái is vágtak le benjáminiakat, úgyhogy Abnér embereiből háromszázhatvanan haltak meg. 32Aszáélt pedig magukkal vitték, és eltemették apja sírjába Betlehemben. Jóáb és emberei pedig egész éjjel meneteltek, és virradatkor értek Hebrónba.

Pál első levele a korinthusiakhoz 7. fejezet, 1-16
Házasság és elválás
1Amiről pedig írtatok, arra ezt válaszolom: jó a férfinak asszonyt nem érinteni. 2A paráznaság miatt azonban mindenkinek legyen saját felesége, és minden asszonynak saját férje. 3A férj teljesítse kötelességét felesége iránt, hasonlóan a feleség is a férje iránt. 4A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; ugyanúgy a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége. 5Ne fosszátok meg magatokat egymástól, legfeljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy szabaddá legyetek az imádkozásra, de azután legyetek ismét együtt, nehogy megkísértsen a Sátán titeket azáltal, hogy képtelenek vagytok magatokon uralkodni. 6Ezt pedig engedményként mondom, nem parancsként. 7Szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; viszont mindenkinek saját kegyelmi ajándéka van Istentől: kinek így, kinek amúgy.
8A nem házasoknak és az özvegyeknek pedig ezt mondom: jó nekik, ha úgy maradnak, mint én is. 9Ha azonban nem tudják magukat megtartóztatni, házasodjanak meg, mert jobb házasságban élni, mint égni. 10A házasoknak pedig nem én parancsolom, hanem az Úr, hogy az asszony ne váljon el a férjétől. 11Ha azonban elválik, maradjon házasság nélkül, vagy béküljön ki férjével! A férj se bocsássa el feleségét!
12A többieknek pedig én mondom, nem az Úr: ha egy testvérnek hitetlen felesége van, aki kész vele élni, ne bocsássa el! 13És ha egy asszonynak hitetlen férje van, aki kész vele élni, ne hagyja el a férjét! 14Mert a hitetlen férj meg van szentelve hívő felesége által, a hitetlen feleség pedig hívő férje által; különben gyermekeitek is tisztátalanok volnának, így azonban szentek. 15Ha pedig a hitetlen házastárs válni akar, váljék el, nincs szolgaság alá vetve a hívő férj vagy a hívő feleség az ilyen esetekben. Mert arra hívott el minket az Isten, hogy békességben éljünk. 16Mert mit tudod te, asszony, vajon megmentheted-e a férjedet? Vagy mit tudod te, férfi, vajon megmentheted-e a feleségedet?