2020. 12. 16.

Jób könyve 36. fejezet, 1-25
Elíhú negyedik beszéde: Isten hatalmas és igazságos
1Azután így folytatta beszédét Elíhú: 2Légy egy kis türelemmel, majd fölvilágosítlak, mert van még mondanivalóm Istenről. 3Messziről hozom, amit tudok, hogy kimutassam Alkotóm igazát, 4mert beszédem valóban nem hazugság. Tökéletes tudás áll előtted. 5Milyen hatalmas az Isten, mégsem vet meg senkit; hatalmas ő, akarata erős. 6Nem tartja életben a bűnöst, de az elesettnek igazságot szolgáltat. 7Nem veszi le szemét az igazról, sőt királyi trónra ülteti, örökre fölmagasztalja. 8Ha pedig bilincsekbe verik és a nyomorúság köteleivel tartják fogva őket, 9ezzel tettüket adja tudtukra, és vétkeiket, mert fölfuvalkodtak. 10Megnyitja fülüket az intelemre, és meghagyja, hogy térjenek meg a gonoszságból. 11Ha hallgatnak rá, és szolgálják őt, napjaikat jólétben kitöltik, és éveiket boldogságban. 12De ha nem hallgatnak rá, átüti őket a dárda, és kimúlnak tudatlanságuk miatt. 13Az elvetemült szívűek dacosak maradnak, nem kiáltanak Istenhez, ha megkötözi őket. 14Már fiatalon meghal a lelkük, életüknek idő előtt vége, mint a paráznáknak. 15A nyomorultat a nyomorúság által menti meg, és a sanyargatás által nyitja meg fülüket az Isten. 16Téged is tágas helyre vezetne a nyomorúság torkából, oda, ahol nincs szorongattatás, és bőven kerülne asztalodra zsíros étel. 17De te igaztalan ítélkezéssel vagy tele, és jogosan ér utol az ítélet. 18Csak az indulat ne ragadjon el, ha csapás ér, és ne áltasd magad nagy váltságdíjjal. 19Eljut-e hozzá a nyomorúságból segélykiáltásod és minden erőfeszítésed? 20Ne vágyódj arra az éjszakára, amikor népek tűnnek el a helyükről! 21Vigyázz, ne fordulj a gonoszsághoz, ne válaszd azt a nyomorúság helyett! 22Mily fenséges az erős Isten! Van-e hozzá fogható tanítómester? 23Ki kérheti tőle számon, amit tesz? Ki meri azt mondani róla, hogy álnokul járt el? 24Inkább arra gondolj, hogy magasztald tetteit, amelyekről énekelnek az emberek! 25Minden ember reá tekint, de mint halandó, csak messziről látja.

A zsidókhoz írt levél 11. fejezet, 1-7
A hit és példaképei a világ teremtése óta
1A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. 2Ennek a hitnek az alapján nyertek Istentől jó tanúbizonyságot a régiek. 3Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható. 4Hit által ajánlott fel Ábel értékesebb áldozatot Istennek, mint Kain, és hit által nyert bizonyságot arról, hogy ő igaz, mert Isten bizonyságot tett áldozati ajándékairól, úgyhogy hite által még holta után is beszél. 5Hit által ragadtatott el Énók, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mivel elragadta őt Isten. Elragadtatása előtt azonban bizonyságot nyert arról, hogy Isten szemében kedves. 6Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza azokat, akik őt keresik. 7Hit által kapott kijelentést Nóé azokról a dolgokról, amelyeket még nem láthatott, és Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát háza népe megmentésére. E hite által ítélte el a világot, és a hitből való igazság örökösévé lett.