2014. július 8.

Pál második levele a korinthusiakhoz

2Kor 5,11-21

¹¹ Mivel tehát ismerjük az Úr félelmét, embereket győzünk meg, Isten előtt pedig nyíltan állunk. Remélem azonban, hogy a ti lelkiismeretetek előtt is nyíltan állunk. ¹² Nem önmagunkat ajánljuk ismét nektek, hanem lehetőséget adunk nektek a velünk való dicsekedésre, hogy legyen mit felelnetek azoknak, akik azzal dicsekednek, ami csak látszat, és nem azzal, ami a szívben van. ¹³ Ha ugyanis révületbe estünk, Istenért történt, ha pedig józanok vagyunk, értetek van. ¹⁴ Mert a Krisztus szeretete szorongat minket, mivel azt tartjuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt; ¹⁵ és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt. ¹⁶ Úgyhogy mi mostantól fogva senkit nem ismerünk test szerint: ha ismertük is Krisztust test szerint, most már őt sem így ismerjük. ¹⁷ Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre. ¹⁸ Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát. ¹⁹ Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és reánk bízta a békéltetés igéjét. ²⁰ Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel! ²¹ Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.

A zsoltárok könyve

Zsolt 86

¹ Dávid imádsága. Figyelj rám, és hallgass meg, URam, mert nyomorult és szegény vagyok! ² Tartsd meg életemet, mert híved vagyok én! Istenem, szabadítsd meg szolgádat, aki benned bízik! ³ Légy kegyelmes, Uram, mert hozzád kiáltok minden nap. ⁴ Örvendeztesd meg szolgád lelkét, mert hozzád emelem lelkemet, Uram! ⁵ Mert te jó vagy, Uram, és megbocsátasz, nagyon szereted mindazokat, akik hozzád kiáltanak. ⁶ Hallgass, URam, imádságomra, és figyelj könyörgő szavamra! ⁷ A nyomorúság idején hozzád kiáltok, mert te meghallgatsz engem. ⁸ Nincs hozzád hasonló, Uram, az istenek között, műveidhez fogható nincsen. ⁹ Eljön minden nép, amelyet alkottál, leborulnak előtted, Uram, és tiszteletet adnak nevednek. ¹⁰ Nagy vagy te, csodákat teszel, te vagy Isten egyedül! ¹¹ Taníts engem utaidra, URam, hogy igazságod szerint járjak, és teljes szívvel féljem nevedet. ¹² Magasztallak, Uram, Istenem, teljes szívből, és tisztelem nevedet örökké. ¹³ Hiszen annyira szeretsz engem, hogy a sír mélyéből is kimentettél. ¹⁴ Istenem! Kevélyek támadtak rám, erőszakosok hada tört életemre, de nem számolnak veled! ¹⁵ Pedig te, Uram, irgalmas és kegyelmes Isten vagy, hosszú a türelmed, nagy a szereteted és hűséged. ¹⁶ Fordulj hozzám, légy kegyelmes! Adj erőt szolgádnak, segítsd meg szolgálólányod fiát! ¹⁷ Mutasd meg rajtam jóságod jelét, hadd lássák gyűlölőim, és szégyenkezzenek, mert te, URam, megsegítesz, és megvigasztalsz engem.