2014. június 21.

Pál levele a rómaiakhoz

Róm 12,9-21

⁹ A szeretet ne legyen képmutató. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz, ¹⁰ a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők, ¹¹ a szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok. ¹² A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak. ¹³ A szentekkel vállaljatok közösséget szükségeikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet. ¹⁴ Áldjátok azokat, akik üldöznek titeket; áldjátok és ne átkozzátok. ¹⁵ Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. ¹⁶ Egymással egyetértésben legyetek, ne legyetek nagyratörők, hanem az alázatosakhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint. ¹⁷ Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért. Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó. ¹⁸ Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben. ¹⁹ Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: “Enyém a bosszúállás, én megfizetek” – így szól az Úr. ²⁰ Sőt, “ha éhezik ellenséged, adj ennie, ha szomjazik, adj innia; mert ha ezt teszed, parazsat gyűjtesz a fejére.” ²¹ Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval.

Mózes harmadik levele

3Móz 27

¹ Azután így beszélt Mózeshez az Úr: ² Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha valaki különleges fogadalmat tesz, föl kell becsülni az Úrnak szánt személyeket. ³ Ha férfit kell fölbecsülni, húszévestől hatvanévesig ötven ezüstsekelre becsüld, a szent sekel szerint. ⁴ Ha pedig asszony az, akkor harminc sekelre becsüld. ⁵ Ha ötévestől húszévesig való, a fiút húsz sekelre becsüld, a leányt tíz sekelre. ⁶ Ha egyhónapostól ötévesig való, akkor a fiút öt ezüstsekelre becsüld, a leányt pedig három ezüstsekelre becsüld. ⁷ Ha hatvanéves, vagy annál idősebb, akkor a férfit tizenöt sekelre becsüld, az asszonyt pedig tíz sekelre. ⁸ Ha azonban szegényebb, mint amennyire becsülted, akkor állítsák a pap elé, és a pap becsülje meg őt. Aszerint becsülje meg a pap, amilyen módja van a fogadalmat tevőnek. ⁹ Ha olyan állatról van szó, amilyet áldozatul szoktak bemutatni az Úrnak, minden olyan, amilyet az Úrnak szoktak adni, szent. ¹⁰ Ne adjanak helyette mást, ne cseréljék ki, se a jót rosszabbra, se a rosszat jobbra, mert ha mégis kicserélnék az állatot egy másik állatra, akkor az is, meg a csereállat is szent lesz. ¹¹ Ha pedig valamilyen tisztátalan állatról van szó, amilyet nem szoktak áldozatul bemutatni az Úrnak, akkor állítsák oda az állatot a pap elé. ¹² Becsülje meg azt a pap, hogy jó-e vagy rossz-e, és ahogyan a pap megbecsülte, úgy legyen. ¹³ De ha mindenképpen meg akarja azt váltani, akkor tegye hozzá a becsértékének még egy ötödét. ¹⁴ Ha valaki a házát szenteli oda szent ajándékul az Úrnak, akkor a pap becsülje meg, hogy jó-e vagy rossz-e, és a pap által megállapított becsértéket kell számítani. ¹⁵ Ha pedig az, aki odaszentelte, meg akarja váltani a házát, akkor tegye hozzá a becsértékének még egy ötödét, és úgy maradjon az övé. ¹⁶ Ha valaki ősi birtokából szentel oda valamit az Úrnak, akkor a vetőmagja szerint kell megbecsülni; egy hómer árpa vetőmag ötven ezüstsekelt ér. ¹⁷ Ha az örömünnep évétől fogva szenteli oda valaki a mezejét, akkor a teljes becsértéket kell számítani. ¹⁸ De ha az örömünnep után szenteli oda valaki a mezejét, akkor számítsa ki a pap a következő örömünnepig még hátra levő évek számának megfelelő pénzt, és azt vonják le a becsértékből. ¹⁹ De ha mindenképpen meg akarja váltani a mezejét az, aki odaszentelte, akkor tegye hozzá becsárának még egy ötödét, és úgy maradjon az övé. ²⁰ Ha pedig nem váltja meg a mezőt, hanem eladja azt a mezőt más valakinek, akkor nem váltható meg többé. ²¹ Ha az örömünnepen felszabadul a mező, legyen az Úr szent tulajdona, mint esküvel odaszentelt mező: a pap birtoka legyen. ²² Ha pedig valaki vásárolt mezőt szentel oda az Úrnak, amely nem ősi birtoka, ²³ akkor számítsa ki a pap a becsérték összegét az örömünnep évéig, és a becsértéket még azon a napon oda kell adni az Úrnak szent ajándékul. ²⁴ Az örömünnep évében visszaszáll a mező arra, akitől vették, akinek ősi birtoka volt az a föld. ²⁵ Mindent a szent sekel szerint becsüljetek fel! Húsz géra ez a pénzegység. ²⁶ Az állat elsőszülöttjét nem kell senkinek sem odaszentelni, mert az mint elsőszülött úgyis az Úré, akár szarvasmarha, akár juh, az Úré az. ²⁷ Ha azonban áldozatra alkalmatlan az az állat, akkor meg kell váltani becsértéke szerint, hozzáadva még annak egy ötödét. Ha pedig nem váltják meg, akkor adják el becsára szerint. ²⁸ De amit esküvel szentelt valaki tulajdonából az Úrnak, akár ember, akár állat, akár ősi birtok az, azt nem adhatja el, és nem válthatja meg. Minden esküvel odaszentelt dolog igen szent tulajdona az Úrnak. ²⁹ Nem lehet megváltani az olyan embert, aki átok miatt került az esküvel odaszenteltek közé, annak meg kell halnia. ³⁰ A föld minden tizede az Úré, a földnek a szemes terméséből és a fa gyümölcséből; az Úr szent tulajdona az. ³¹ De ha valaki mindenképpen meg akar valamit váltani a tizedéből, tegye még hozzá egyötödét. ³² A marháknak és juhoknak a tizede is, minden tizedik, amely átmegy a pásztorbot alatt, az Úr szent tulajdona legyen. ³³ Nem szabad válogatni a jó és a rossz között, sem kicserélni azt. Ha valaki mégis kicseréli, akkor az is, meg a csereállat is szent lesz, nem váltható meg. ³⁴ Ezek azok a parancsolatok, amelyeket az Úr parancsolt Mózes által Izráel fiainak a Sínai-hegyen.