2014. március 22.

Jónás próféta könyve

Jón 4

¹ Ez azonban nagyon rosszul esett Jónásnak, és megharagudott. ² Így imádkozott az Úrhoz: Ó, Uram! Gondoltam én ezt már akkor, amikor még hazámban voltam! Azért akartam először Tarsísba menekülni, mert tudtam, hogy te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, türelmed hosszú, nagy a szereteted, és még a rosszat is megbánod. ³ Most azért Uram, vedd el az én életemet, mert jobb meghalnom, mint élnem! ⁴ Az Úr azonban ezt kérdezte: Igazad van-e, hogy haragszol?! ⁵ Azután kiment Jónás a városból, letelepedett a várostól keletre, készített ott magának egy kunyhót, és odaült az árnyékába, hogy lássa, mi történik majd a várossal. ⁶ Az Úristen pedig úgy intézte, hogy egy bokor nőjön Jónás fölé, árnyékot tartva a feje fölött, és megvédje a rosszulléttől. Jónás nagyon örült a bokornak. ⁷ Isten azonban úgy intézte, hogy másnap hajnalhasadáskor egy féreg megszúrja a bokrot, és az elszáradjon. ⁸ Amikor kisütött a nap, Isten úgy intézte, hogy tikkasztó keleti szél támadjon. Jónás napszúrást kapott, ájuldozott, a halált kívánta magának, és azt mondta: Jobb meghalnom, mint élnem! ⁹ Akkor Isten ezt kérdezte Jónástól: Igazad van-e, amikor haragszol emiatt a bokor miatt? Ő így felelt: Igazam van! Haragszom mindhalálig! ¹⁰ Az Úr ezt mondta: Te szánod ezt a bokrot, amelyért nem fáradtál, és amelyet nem te neveltél; amely egy éjjel felnőtt, másik éjjelre pedig elpusztult. ¹¹ Én meg ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost, amelyben több mint tizenkétszer tízezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és a bal kezük között? És ott a sok állat is!

Máté evangéliuma

Mt 26,36-46

³⁶ Akkor elment velük Jézus egy helyre, amelyet Gecsemánénak hívtak, és így szólt tanítványaihoz: “Üljetek le itt, amíg elmegyek, és amott imádkozom.” ³⁷ Maga mellé vette Pétert és Zebedeus két fiát, azután szomorkodni és gyötrődni kezdett. ³⁸ Akkor így szólt hozzájuk: “Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt, és virrasszatok velem!” ³⁹ Egy kissé továbbment, arcra borult, és így imádkozott: “Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár; mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te.” ⁴⁰ Amikor visszament a tanítványokhoz, alva találta őket, és így szólt Péterhez: “Ennyire nem tudtatok virrasztani velem egy órát sem? ⁴¹ Virrasszatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen.” ⁴² Másodszor is elment, és így imádkozott: “Atyám, ha nem távozhat el tőlem ez a pohár, hanem ki kell innom, legyen meg a te akaratod.” ⁴³ Amikor visszament, ismét alva találta őket, mert elnehezült a szemük. ⁴⁴ Otthagyta őket, újra elment, harmadszor is imádkozott ugyanazokkal a szavakkal. ⁴⁵ Azután visszatért a tanítványokhoz, és így szólt hozzájuk: “Aludjatok tovább és pihenjetek! Íme, eljött az óra, és az Emberfia bűnösök kezébe adatik. ⁴⁶ Ébredjetek, menjünk! Íme, közel van az, aki engem elárul.”