2020. 12. 05.

Jób könyve 26. fejezet
Jób nyolcadik válasza: Dicsőíti Isten hatalmát
1Ekkor Jób megszólalt, és ezt mondta: 2Segítettél-e az erőtlennek, támogattad-e a tehetetlen karját? 3Adtál-e tanácsot az oktalannak, hasznos volt-e sok tanításod? 4Ki által mondtad el szavaidat, kinek a lelke beszélt belőled? 5Megremegnek az árnyak, amelyek a vizek alatt nyugszanak. 6A holtak hazája leplezetlen Isten előtt, nincs eltakarva az enyészet helye. 7Ő terítette északot a kietlenség fölé, függesztette ki a földet a semmiség fölött. 8Fellegekbe zárta a vizeket, nem hasad meg a felhő alattuk. 9Eltakarta trónusát, felhőt terjesztett ki fölötte. 10Határt szabott a vizeknek ott, ahol a világosság találkozik a sötétséggel. 11Az egek oszlopai meginognak és megrendülnek fenyegetésétől. 12Erejével fölriasztotta a tengert, értelmével szétzúzta Rahabot. 13Leheletétől kiderült az ég, kezével átdöfte a gyors kígyót. 14Pedig ez csak a szegélye útjának, és milyen halk az a szó, amelyet meghallunk belőle! Ki tudná hát felfogni hatalmas tetteinek mennydörgő szavát?!

A zsidókhoz írt levél 5. fejezet, 11-14
Óvás a visszaeséstől
11Erről nekünk sok mondanivalónk van, amit nehéz megmagyarázni, minthogy eltompult a hallásotok. 12Mert mostanra már tanítóknak kellene lennetek, mégis arra van ismét szükségetek, hogy Isten beszédeinek alapelemeire tanítsanak titeket, és olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem kemény eledelre. 13Aki ugyanis tejen él, járatlan az igazság igéjében, mivel kiskorú. 14A nagykorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek tapasztalatuk folytán gyakorlottak az érzékeik a jó és a rossz megkülönböztetésére.